Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 Elnevezése 1329—1448 között okleveleinkben: Nobiles de Almás. A XVI. században is lakott hely volt. 2 Szigetfő — Rácalmás és Dunapentele között a Duna-parton állt. István királynak az 1025-ben a Szt. Vazul-rendi görög apácák számára adott alapítólevelében Zigethfeu néven szerepel. Majd megkapták az apácák a szigetfői révet is. Szigetfőt Tikosnak is nevezték: 1356 Poss. Tykus al. nom. Zygethfeu. Templomának romjai ma már nem láthatók a felszínen. Történetéről, a vele kapcsolatos tanúkihallgatásokról ld. Károly, V: 352—361. — 1960-ban tette közzé Bóna István a rácalmási langobárd temető feltárásáról szóló tanulmányát (AR. I: 165—166.). A rácalmási langobárdok a Csepel-sziget déli végén a gepidák földjére vezető fontos dunai átjárót őrizték az i. u.-i 530-as években, A langobárdok a népvándorláskori germán népek egyike voltak, ezen a helyen előkelő langobárd harcos nemzetség temetője került elő. ;f A 15 éves háború idején elpusztult magyar lakossága helyére a XVII. század elején rácok települtek. Buda felszabadítása után újabb lendületet kapott a rácok betelepülése, amely 1690-ben Csernovics pátriárka személyes vezetésével indult meg. A Rácalmásra betelepült szerbek kérésére Zichy István földesúrral évi 80 tallér árendáben egyezett meg Csernovics. 1696-ban már rác községnek számított. Egy 1715—20-as összeírás szerint Fejér megyének 14 községében kettős fordulók mellett dívott az első foglalás, így Rácalmáson is. A falut közbirtokosság lakta. Legnagyobb birtoka Jankovich Miklósnak volt 1753-ban. A görögkeleti rácok száma nagyobb volt, mint a katolikusoké (Károly III: 32.). Az újonnan települtek azonban nem maradtak mind itt. 1769-ben a megyei közgyűlésen Jankovich József és Pázmándy Károly főszolgabírók jelentették, hogy a görögkeleti szerbek száma több helységben — Adonyban, Rácalmáson, Dunapentelén és Battán —• a Bánátba történt elköltözések miatt megfogyott (FmL. Közgyűlési jkv. 32. köt. 46. 173/1769.). 4 Szigetfő — másként Tikos hajdani községnek — temploma a Duna-part közelében azon a dombon állt, mely alatt közel a Dunához a közismert „szentkút" lokalizálható. Az egyik határjárási tanúvallomásban megemlítik, hogy „a völgyben volt egy hüves forráskút, hideglelős és nyavalyás emberek igen jártak oda" (Károly V: 359.). 5 Kulcs, 1352-ben Poss. Kulcheghaz, később Kwlcz. 1750-ből: „A Duna fölött fekvő hegy hátigh, Kutsi pusztának hegyében, völgyeiben levő haraszt". Csánki Dezső szerint a budai préposté, a káptalané, 1497-ben a győri püspöké is volt. Rudolf Paksy Györgynek adta (1585-ben), 1651-től Rácalmás részét képezte. 71. Ráckeresztur Rácz Keresztúr község a hozzá tartozandó Rácz Szent Miklósi és Szent Lászlói pusztából álló községből, Fejér megyében. Általában megjegyzendő, hogy e vidéken 1545. évtől egész 1688. évig a török uralom hatalmaskodott, mely hatalom által a községek iratai tökéletesen megsemmisíttettek, ennek következtében teljes hitelességű adatok nem léteznek, ennélfogva vélemények csak mint inductiok hozhatók fel. Rácz Keresztúri hajdanában volt székesfehérvári szent János Keresztes ispotály rendjének egy nagy Conventje cím alatt: Conventus Cruciferorum sancti Ioannis hospitalicii de Alba

2

, melynek sok hiteles kiadmányaik között feltalálható. Ezen rend e megyében sok jószágokat bírt, s birtokaik többnyire ezen Szent előnevet kapták (azaz Keresztes vagy Keresztúr), ennélfogva valószínű, hogy ezen helység neve szinte innét származik. E melléknév: Rácz, onnét ered, hogy a helység határát a battai és érdi rácok sok éveken át haszonbérbe bírták. 1. Fejér megye, bicskei járás, székhelye jelenleg Martonvásár. 2. A községnek más neve nincs, s országszerte is csak ezen a néven ismeretes. 3. Adatok nem léteznek. 4. Szinte a török uralom által, nem létezik tudomásul semmi.

3 5. A lakosság őseredetére

4 nézve szláv fajú, melyek Sóskút és Tárnok községből vették származásukat, s több magyar család beköltözésével, mintegy 20 év óta megmagyarosodott, s azóta a lakosság általában magyarul beszél. 6. — 7. Határai: északról Szent Miklósi pusztára Keletről Ercsi határra délről Rácz szent péteri pusztára nyugotról Baracskára dűlnek. 17* 259