Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

2 Anonymus szerint a honfoglaláskor ösbő vezér Pákozd hegyén ütötte fel táborát. Eredetileg királyi birtok lehetett. Birtokosai a veszprémi püspök, a fehérvári őskáptalan, orbovai Jakusith Ferenc voltak. Innen indult Kara Musztafa Bécs ellen: „Azis jöve hiren, hogy az Eszéknél lévő tábor már Földvárhoz érkezett, arra a végre is csinállyák a Kutakatt a Pákozdi Tónál, hogy valamerre följött Sultán Sulimán, most is arra a tagosra akar jönni az ellenségh." Szathmáry Imre levele Tatáról 1683. június 21-én Batthyány Ádámhoz (OL P. 13—14 Batthyány család lt. Miss. 46134. sz. Közölve Jenéi, FMTÉ 5: 208.). Fejér megye a 15 éves háború alatt hadszíntérré vált. A sárréti, pákozdi ütközetek és a Székesfehérvár visszafoglalására irányuló hadműveletek a lakosságtól is nagy áldozatokat követeltek. A 15 éves háború alatt Pákozd, Gyúró, Vál, Veréb, Etyek, Sóskút jobbágyait földesuraik, Révay Péter és orbovai Jakusith András északra, királysági területre költöztették át (Jenéi, VEAB II: 190.). A török kiűzése után a komáromi jezsuiták, a rend feloszlatása után — az 1777-ben alapított — székesfehérvári káptalan birtoka lett a falu. Római katolikus plébániáját már a XIII. században említik, de a török alatt elpusztult. :! 1700-ban a jövevény adózók száma 68 volt, ebből magyar nemzetiségű 65, egyegy személy rác, cseh és tót nevű. A magyarok a XVII. század végén jöttek Baranya, Somogy, Zala megyéből, Mátyusföldről, Fehérvizről, Ácsáról, Tapolcáról, Szentpéterről, Baltavárról (OL U. et C. 36—54.). 4 A bronzkor emberének egyik legjelentősebb emléke a Meleghegynek északi lejtőjén lévő Kis- és Nagy Pákozdvár. 1925-ben itt többrétegű, agyaggal összetapasztott kőfalmaradványokat és lakóépületeket találtak (Fitz Jenő, Gorsium 1974, 5.). 5 Mészeg. Az 1848-as szabadságharc első győztes sorsdöntő csatája itt zajlott le. A csatát vezető Moga altábornagy jelentése és az általánosan elfogadott dátum szerint szeptember 29-én, némely korabeli feljegyzés és a jelentést beküldő jegyző szerint a csata szeptember 30-án volt. A Mészeg hegyen áll a győzelem emlékére emelt karcsú obeliszk. Ezen a tájon vívták az első pákozdi csatát is 1593-ban, a Székesfehérvár visszafoglalására felvonult császári csapatok Hasszán budai pasával. 6 Pákozd elismert szőlőtermő vidék. A megyében itt a legintenzívebb a szőlőtermesztés (Farkas G., VEAB II: 173.). 7 Ság-hát, itt épületfal-maradványok és középkori alapok kerültek elő. 65. Pátka Pátka

1 községből, Fejér megyéből, mely a megye fővárosától szab. kir. Székesfejérvártól 2 órai, Lovasberény mezővárostól, mint szinte Zámoly helységtől is 2 \ órai távolságra

2 fekszik. Csákvár mezővárostól, hol a járási szolgabíróság székel, két c'fai távolságra esik. 1. Pátka község mint túl meg van írva, esik Fejér megyében, Lovasberény mezőváros és Zámoly helységtől környezve. Tartozik a csákvári járásba, hol hason' mezővárosban székel a járási szolgabíróság. 2. Ezen helység előbb Patkának'' neveztetett, mostani elnevezése nem régi, de hogy mióta van, arra nem emlékeznek a helység elöljárói, — valamint arra sem, hogy akár az előbbeni, akár az utóbbi nevét a helység honnét nyerte. — 3. Ezen helység, melynek területén Mária — Fülöp major és Kőrakás malom létezik — 2946 lakost számlál, melyből 2

/;rad rész református vallású,

7 rendes lelkésszel, '/.(-ad része pedig római katolikus. Mindannyian földmíveléssel foglalkozván, annak jövedelméből táplálkoznak s ruházkodnak. A helység határában következő elnevezésű dűlők, berkek, völgyek és szőlős hegy találtatik: Sági tó, melynek valaha Sági nevű birtokosa volt, — Királyberek, Lesvölgy, Csobán, Tikmony völgy, Haraszt, Sósér, de a tulajdonképpeni elnevezésükről mit sem lehet tudni. — Híres volt e helység a múlt 1863. évben kiszáradt tavában termett haláról, azonban most a halak helyén köles és lóher tenyészik. — Az egykori földesuraság gróf Festetics Geiza úr ellen még a mai napig is folyamatban van a községnek a béres-pere a faizás iránt, melyben ítéletet a község még eddig nyerni nem tudott, — mi annál is óhajtandóbb volna, már ily hosszú idők után, mivel a még mind ez ideig meg nem váltott dészmaváltsága is ettől leszen feltételezendő. Megemlítvén, hogy a Baglyas nevű szőlőhegy 777y

2 kapás,