Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
Rothlacken szántóföld, mivel annak részében hajdan vörös vizű pocséta volt. Katzenschwelfried' szántóföld, ily nevű fű után nyerte megnevezését. Obergebirg szőlőhegy, mivel éjszaknak fekszik, neveztetik így. Ziegl und Fuchsenberger Neusatz neveztetik így, mivel a déli szélen téglaház cs az éjszak-keleti részén az úgynevezett Fuchsenberg van. Totója erdő, a dobosi erdőnek része. Weiszberg szőlőhegy fehér földje után neveztetik így. Dobos puszta* erdőből áll. Itt megjegyeztetik, hogy hajdan itt lakosok voltak, és a templomnak alapkövei most is láthatók. Daraberdei Ried szántóföldek, melyeknek egy része erdő irtás. Gyékénytó rét, neveztetik így, mivel a keleti és nyugoti szélen két vízfolyás van. Magyaróstisztás szántóföldek, a körülötte volt sok magyarófabokrok után neveztetett így. Timár puszta^ 1444 10 évben Thimári Timár Antal és Simon részérei királyi adományozás után nyerte ezen puszta nevezetét. Faluhely rét, onnan neveztetik, mivel ott, mint fentebb említve van, egy kis falu létezett, és az épületek alapkövei most is láthatók. Einsieilerberg szántóföld. Onnan kapta nevezetét, miután ott hajdan egy remete tartózkodott. Tőrös puszta. Erdőből és szántóföldekből áll, hajdan népesítve volt, és a templomnak alapkövei most is láthatók. Sárrét rét, a közönségesen e név alatt ismert nagy kiterjedésű Sárrét után neveztetik így. Speissgárten a belső-telek hiánya pótlása fejében adatván, innét kapta elnevezését. Vargakút szántóföld és rét. Bizonyos Varga nevű csősz ásott ott egy kis kutat, és onnan kapta nevezetét. Szúnyoghegy szántóföld és rét. Lapályos és vizenyős volta végett, ott igen sok szúnyog lévén, onnan kapta nevezetét. Kelt Moórott 1864. november 12-én. Buder József jegyző Frey János bíró Jegyzetek 1 Árki, Dobos, Timár, Tőrös és Vajai puszták — elpusztult középkori falvakra vonatkozó adatokat ld. Nagy Lajos tanulmányában (FMTÉ 6, 274.). 2 Első okleveles emlékünk 1193-ból maradt. A név Mour formában. Mór királyi birtok volt, Szent László az egri püspökségnek adományozta. Róbert Károly csere útján szerezte meg, és a csókakői uradalomhoz csatolta. Vámjával együtt a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak, majd a Hochburgok, később a Lamberg és Luzsénszky család kezébe került. 3 Capucinus = kapucinusok (ordo fratrum minorum Capucinorum) a ferencesek egyik főága, szigorú szabályokkal. 4 A németek 1698-tól szórványosan jöttek. 1700-ban telepedtek meg. 1701-ben — mint legkorábbi telepesek — kedvezményképpen csak fél porciót tartoztak fizetni. Az 1770-es évek elején újabb német telepesek jöttek. 5 A Székesfehérvár—Győr-i műúttól a községbe vezető bekötőút mellett jelentős későrómai temetőt tártak fel 1965-ben AR. VI—VII. 171.). A sóderbányában pedig honfoglaláskori temetkezések emlékei kerültek elő (AR. VIII—IX: 249.). fi Vajai pusztán, a Nagyforrás táblában római téglákat, edénytörmelékeket találtak. 7 Katzenschwelfried = cickafarkkóró (Achillea), a fészkesekhez tartozó nemzetség. Réteken gyakori gyógynövény. 8 Mór—Felsődobos-pusztán római pénzeket találtak (72 ezüst dénárt, valószínűleg egy római katona megtakarított pénzét). 9 Tímár-pusztán a Faluhely dűlőn 1931-ben alapfalakat és sírokat találtak. „Feltehetőleg ezek az emlékek a Károly által említett Tymár, török hódoltság alatt elpusztult község maradványaival azonosíthatók" (SzSz. 1931. 10—12: 15.). 10 Tímár-puszta tulajdonjoga hosszú időn keresztül vita kérdése. Több kirány részéről több adományozás is történt a pusztára vonatkozóan. Timár nevét 1444 előtt is viselte. Ilyen értelemben ez az évszám nyilvánvalóan téves (ld. Érszegi, FMTÉ 5: 229—233.).
