Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

királyi birtok volt. Egy része a veszprémi püspöké lett. Később nevezetes birtokosa a Báztéj család volt. Tőlük vette meg gróf Batthyányi Ádám 1756-ban. :! Nagymányra a magyarok közé németek telepedtek le a XVIII. század közepén. 5 Egy 1325-ben kelt pápai utasításban személynévként fordul elő (Károly IV: 379.). 5 Zsámbéki barátlakás = a zsámbéki premontrei prépostságot 1220 táján alapították. 1475-ben Sixtus pápa ezt a prépostságot a pálosoknak ajándékozta, ami ellen a premontreiek még 1520-ban is tiltakoztak. Buda török kézre kerülése után pusztulásnak indult a nagyszerű templom és a prépostság épülete. 6 Kőhányásdűlő: itt 1933-ban római kori település nyomaira akadtak (AR II—III: _ 100.). ' vörös szárú széna = a csenkesz-félékhez tartozó ún. veresnadrág csenkesz (Bryum alpinum), tipikus tájnövény. 8 Kálváriadomb: eraviscus temetőt ástak itt ki. 56. Moha 1. Moha község tartozik Fejér megyéhez, a Pest-budai kerületben, sármelléki járásban. Székvárosa Sz.fejérvár, adóügyi tekintetben Moór. 2. A község csupán Moha elnevezéssel bír s ezen neve ismeretes országszerte. 3. A község hogy hajdanában is Moha nevet viselt,

1 bizonyítja némileg azon körülmény, hogy egy régi, az öregek által látott, de már nem létező pecsétnyomón ezen körülírás volt olvasható: „Civitas Moha". — A község legkorábban 1726. évből említtetik, mely időben kezdett akkori papja, Szentpéteri János, magán jegyzékszerű anyakönyvet vezetni. 4. Hogy a lakosság honnan települt, arról senkinek sincs tudomása.

2 5. A község elnevezését hihetőleg a folyóvizei s posványai körül akkoriban buján tenyésző „moh" növénytől vette,

3 de ez csak sejtelem. 6. A község határában a következő nevű dűlők vannak: 1. Krumpli dűlő — mindjárt a falu mellett nyugotra dűlő Ó-temető szomszédságában. Ezt a lakosság az uraságtól bizonyos szolgálmány fejében úrbéri illetőségén felül bírta, és benne elébb krumplit, most azonban állandóan rozsot termeszt. 2. Közép-dűlő emettől egy dűlőút választja el. 3. Külső-dűlő emettől egy dűlőút választja el s a Szentgyörgyi útra dűlő községi földek nyugati irányban itt végződnek. 4. Sáska-telek, hagyomány szerént egyszer a pusztító sóskasereg'

1 a vetéseket letarolván, a lakosság többé nem mivelé e különben is silány földjét, hanem legelőnek hagyta. Az iszkaszentgyörgyi határra dűl nyugati irányban. 5. Csapási dűlő — amazon belül, nevét a mellette levő marhacsapástól vette. 6. Alsómalomi dűlő a határnak nyugat felől délre nyúló része, nevét az urasági nagy malomtól vette.

5 7. Vesztőfai dűlő az Alsómalomitól keletre. Nevét egy dombján felállított, s a most 40—50 éves emberek által is látott bitófától vette, melyen kivégzések történtek, a régi anyakönyvben álló következő adat bizonyítja: „1756. február 7-én Richárd napján az egyes halomnál Bencze Katának es Németh Andrásnak a gyilkosságért fejők vétetett". Hihető, hogy_ Mohának jus glatiuma'' volt. 8. Deserta-dűlő

1 amazon belől fekszik, s a szfejérvári határnál végződik. A lakosság nem elégedvén meg termésével, elhagyta, mikoris az uraság vette birtokába. 9. Kis Bozót — egy, a Gaja vizére dűlő, vastag száras növényzetű legelő, hajdanában mocsár. 10. Közép-Bozót amazon belül, hozzá hasonló természetű legelő. 11. Kertaljai dűlő — urasági rét, a falu keleti oldalán, a lakosság káposztásaitól a Gaja és Poza vízgát által egyesített folyam

8 választja el. 12. Kenderföldi dűlő, melyben igen finom kender termeltetik. 13. Hosszú nyilasi dűlő, a határ déli részén keletről, hajdan kaszálónak használva. Legelő. 14. Dinnyemezői dűlő hajdan szántóföld s dinnyetermelésre használva, jelenleg az alsó határ keleti oldalán, mely a Keresztes községnél határt képező Czene folyóra dűl. 15. Homoki dűlő észak felé a Czene folyam mentében a csurgói és igari határokig dülő szántóföld. 16. Kisdombi dűlő északról, hol egy domb áll, az Atya-pusztával határos.