Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

13 A Meleghegy 351 m magas. 14 Beton: cement és víz nagyszilárdságú keveréke homokkal vagy kaviccsal. 15 A pátkai határban előforduló Szözvár, Szűzvár (bronzkori földvár) valószínűleg azonos a középkori oklevelekben előforduló Zuzd (1343), Szűzvár puszta: 1685 (OL U. et C. 10—2.) helységgel. 16 Guga = népies neve a keleti „bubó" vagy „mirigypestis"-nek, amikor a nyakon daganatszerű kelések (népiesen gugák) keletkeznek. commasatio = tagosítás, 1858-ban. Ld. a 22. jegyzetet is! 18 A régi időben a jobbágyságnak az erdőrésze, „melyet ugyan így neveztek, de melyet már őseik tönkretettek" (Károly, IV: 359.). ,!l Mihályvár — őskori földvár. Az 1960-as években ásatások során igen értékes leletek kerültek napvilágra, bronzöntő műhellyel, számtalan munkaeszközzel. Agyagedények, házi felszerelések mellett rengeteg állatcsont, melyek alapján megismerhetjük az akkor élt állatfajokat is. 20 Faizás = lignatio, erdőhasználat. A jobbágyoknak az ősi közös földhasználat maradványaként a község határához tartozó erdőkben sokáig joguk volt tűzifát, épületfát vágni. Ez a jog a faizás, az ilyen erdő a „fajzó erdő". A XVI. századtól a földesurak egyre több erdő használatától tiltották el a parasztokat, másutt bért követeltek a favágásért. (Urbárium 826.) 21 A lovasberényi izraelitákra vonatkozó első szerződést 1775-ben kötötték. Ez meghatározta az uraságnak fizetendő adójukat is. A szerződést 10 évenként megújították, illetve módosították. Az itteni zsidók száma 1830-ban ezren felül volt, de mikor beköltözhettek a szabad királyi városokba, nagyrészük eltávozott (Károly, IV: 359.). 22 A tagosítás alkalmával az uradalomnak a volt jobbágyok földje jutott. A föld kihasználtsága miatt kezdetben csak 3 nyomásos ugarolási rendszer mellett használták, később váltógazdasággá alakult át. Ez 3 majorban folyt: Belmajorban, Lujza majorban (1859-től) és Antal majorban (1860—61-től). 23 Kánya = a szürke- vagy dolmányos varjak népi neve. 53. Magyaralmás 1. Magyaralmás község fekszik Fejér megyében s tartozik a sármelléki járáshoz. 2. A községnek egy neve él most is s ez ismeretes országszerte. 3. E községnek a mostani élők tudomására, hajdan sem volt más elnevezése, mint a mostani helynév.

1 4. A község mikor említtetik legkorábban,

2 sem a nép véneitől, sem a község levelesládájában meglévő legrégibb iratokból ki nem vehető. 5. Honnan népesíttetett, szinte nem tud semmit a lakosság, sem a régi irományokból ki nem tűnik. 6. A név eredetéről hasonlóképp sem hagyományból, sem a legöregebbektől mit sem tudhatni. 7. Magyaralmás község fekszik völgyben, a határos szomszédok: Keresztes, Csurgó, Csákberény és Zámoly községek. A község határában van Árpád völgye, a hagyomány szerint onnét vette volna elnevezését, hogy Árpád apánk itt táborozott volna hajdanában. Továbbá Strázsa domb, ez egy magas kősziklás domb, erről azt regéli a nép, hogy a török világban itt álltak volna strázsát a törökök, ugyanehhez nem messze van az u. mondott Őrhegy, régibb időben meg itt állott a kurucok őrsége. Van továbbá Tóhely, hajdanában tófenék lehetett, most legelő. Hé-szobe, erről nem tud a nép semmit, — Sarkantyús, Segghegy, Gulyásverem, Csobásza, Külső Mező, Feljáró, Birkekut, ezek mind búzatermő földek most. Elnevezésüket honnét vették, a nép megmondani nem tudja. Burján, Hársasvölgy, Táborhely, most gyönyörű erdők, a hagyomány után ezek mind tábori helyek voltak. Kistódomb, ez onnét vette elnevezését, mert a domb aljából fakadozik a kristály és az ivásra legegészségesebb víz, s a domb tövében mindjárt egy kis tavat formál, mely kiapadhatatlan, s télen mezétlábbal lehet benne mosni, annyira meleg vize van a téli időszakban. Magyaralmás, 1865. február 1-én Boros Mihály biró Sohár Pál jegyző