Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 A legrégibb ismert adat a község fennállásával kapcsolatban 1424-es okiratból való (Nagy Lajos, FMTÉ 6, 269.). 2 A tót telepesekről közelebbi adatokkal nem rendelkezünk. :i A német telepesek 1758—62 között Bánhidáról, Isztimérről, Sőrédről, Palotáról, Balinkáról, Pusztavámról, Szárról, Sólyból jöttek. 52. Lovasberény 1. Székes Fehér megye — csákvári járás. — Székhelye Csákvár mezőváros. Más elnevezéssel, amennyiben Csákvár és így a Vértes hegyektől csak egy kis órányira fekszik, „Vértesalja" közös név alatti vidéknek is jeleltetik. 2. Lovasberény ezekelőtt falu és csak a gróf Czirákyak idejéből mezőváros.

1 Csak ez egy neve van, és e név alatt ismeretes országszerte. Hozzátartozik Teés és Szözvár puszta, de az előbbi eléggé hibásan a közigazgatási téren is Mária völgyi pusztának említtetik. 3. A községnek magának gyaníttólag nem volt más neve,

2 habár egy 1484. évből kelt római okmány másolatában Louostoronynak van említve, de miután ez okmány nem hiteles másolat, nagyon könnyen lehetséges, hogy csak íráshiba az u és t betűk, annál inkább, miután a régi latin okiratoknál az írásmódon a v betűt és u betűt nem különböztették mivel sem. — Tarttattak azonban sok külön donatiok és különösen a fentebb említett Teési puszta mint szabad terület, mely papi tizedet soha sem adott, — ezen külön donatiok azonban a gróf Czirákyak által megvéve mind Lovasberény név alatt említtetnek. 4. A túl-lapon is említett és 1484-ből'

1 kelt római okmány másolatában Louostorony említtetik mint villa, vagyis falu, nemes Buzlay Mózes Fejér megye főispánja és ugyanaz itt létezett Szent András című templom patrónusa tulajdonául. Akkoron nagyhírű és jelességü r. kath. község lehetett, mert ugyanezen okmány szerint VIII. Incze pápa ezen szentegyháznak évenként ötször, éspedig Szent György, Szent András, Nagyboldogasszony ünnepeken és Áldozócsütörtökön teljes búcsút engedett. Azonban a török járom alatt elpusztult,'

1 még később a reformatio után Magyarország külön vidékeiből itt megtelepedett reformátusok által egészen református községgé alakult és e romban lévő templom is elfoglaltatott, felépíttetett, de 1675-ben leégvén újra építtetett, míg Mária Theresia"' alatt a kath. templomok vissza adatván, ez is visszavétetett, és a reformátusok is új templomot építettek. Körül-belül 1600-tól 1700-ig Lovasberényt, mely azonban akkoron nem volt oly kiterjedésű, mint jelenleg, „Bársony de Lovasberény" család bírta, melynek egy ivadéka I. Leopold király alatt (1658 körül) veszprémi püspök is volt. Később II. Rákóczi Ferenc lázadási elnyomásában (1708) szerzett érdemeként Heiszter tábornok

0 nyerte királyi adományul, azután ennek veje, báró Fleischmann bírta, akitől gróf Cziráky József vette meg minden körüle volt és hozzá tartozó donatiokkal, minők a Teési puszta, Szözvár puszta, Pálffy tanya stb., melyek azonban jelenleg mind egy birtok és terület alatt Lovasberény névvel említtetnek. 5. A. mostani reformátusok kizárólag magyar ajkúak, már a reformatio

7 alkalmával részint itt voltak, részint a vidék és más megyékből átköltözködtek. A rom. katholikusok most már egyaránt magyar és német ajkúak, pedig legtöbbnyire Heiszter tábornok s annak veje s utóda báró Fleischmann által Würtenbergából hozattak be és telepíttettek le (1708 körül). Ugyanez idő tájban és nem sokkal később telepíttettek le itt zsidók nagy számmal, kik nagy és kiváltságos szabadalmakkal bírtak, mint főleg ingatlanok vétele és azok eladása, ezek hihetőleg Német- és Lengyelországból telepíttettek be. 6. Köztudomás, hagyomány, írott vagy nyomott emlékekből a név eredetére éppen semmit sem lehet tudni, és csak gyaníthatások ezek, miként itt valamikor nagy lótenyésztés

8 vitetett és szarvasmarha, ökör éppen semmi sem volt. Azonban annak semmi való alapja nincsen, és csak annyi áll, hogy itt a lótenyésztés valóban nagyobb, mint a vidék bármely részén, és vonói szarvasmarha most is csak csekély számmal van. 7. A község határában többi topographiai nevek: 1. öreg utca igen szép, széles és fákkal beültetett utca, melynek éjszaki felső részét a grófi kastély" zárja el. Ügy látszik az újabb, és főleg a reformáció ótai letelepedés legelső utcája ez és innét neve. Sőt nagyon valószerű, hogy a régi Szent Andráshoz

10 címzett templomnak — ugyanezen helyen, hol ma egy szép basilica van „Magnificat anima mea Dominum"" felirattal, mely 1835-ben újból gróf Cziráky Antal által építtetett — sanctuariuma álla.