Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

4 Hazánkban a földadót 1850-ben vezették be, de kataszterünk akkor még nem volt. A kataszterkészítést megelőzte az ún. háromszögelésen alapuló részletes felmérés (3 pont egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása) = triangulatio. Ezen a dombon — mely a környék legmagasabb pontja — állt az említett háromszögelési pont tornya. 5 Káloz-Belmajor területén bronzkori urnatemetőt találtak (SzSz. 1935: 112.). (! Nagyhörcsök—Törökdombon, a Sárvíz és a Malom-csatorna közötti területen avarkori temető került elő (AR. II—III: 100.), illetve késői vaskorból szórványleletek, az illir műveltségű őslakosság emlékei, eraviszkusz kocsitemető és langobárd lovassírlelet a nagy markomann háború idejéből (FMRT 8.. 19.). 47. Kápolnásnyék 1. Kápolnásnyék község csákvári járásban, Fejér megyében. 2. A község jelenben Puszta Nyéknek, Kápolnás Nyéknek neveztetik, ez utóbbi bír országszerte elterjedéssel. 3. A község hihetőleg a magyarok első ittléte idejében. Fertőfeő Nyéknek neveztetett, mert a régebbi iratokban ezen néven említtetik.

1 4. A község már Szent István első magyar királynak idejében említtetik,- mint olyan helyiség, hol nevezett királyunk Kupa somogyi főispán ellen vezetett had győzelmes vezére — Te Deumot

:i tartott. 5. A község részint a helybeli közbirtokosságból állván,

4 azok bennszülöttek, az itt lakó mesteremberek és napszámos osztály a birodalom különböző országaiból származottak. 6. Semmi sincs feljegyezve. 7. Semmi jelentőséggel nem bírnak, keltezés nélkül Mezey János (jegyző?) Jegyzetek 1 Károly (IV: 279—280.) és Székesfehérvár ÁL CC 167. sz. szerint is így. 2 Ennek ellentmondanak a Nagy Lajos által közölt adatok (FMTÉ 6, 266.). 3 Te deum laudamus = Téged Isten dicsérünk kezdetű dicsőítő, hálaadó egyházi ének kezdő szavai. Nagyobb vállalkozás sikeres befejezése után énekelték. 4 A török uralom alatt puszta, a XVII. században népesült be újra. 48. Kiskeszi 1. Kiskeszi község tartozik Fejér megye budapesti kerület, sármelléki járáshoz. Fekszik ezen község a Sárvíz, Malom csatorna mellett, mely Veszprém megyétől nyugotra jőve a határ északi részén keletnek keresztül folya. A községtől északra nyugatról kelet irányában terül el az úgynevezett Sárrétje, mely hajdanta nádas, ingoványos, vizes hely volt, de mintegy 50 évvel ezelőtt József nádor fenséges urunk által ásattatott a Nádor-csatorna

1

, mely csatorna által a víz elvezetve lett. Igy a nádas és posványos, ingoványos helyből jó szénatermő rét és legelő lett. Különösen e vidék Sármelléknek hívatik. 2. A községnek jelenleg csak egy neve t. i. Kis Keszi van, s nem is más név alatt ismeretes. 3. — 4. Legkorábban

2 említtetik a község 1629—30 táján, ez időben csak puszta volt és Veszprém megyéhez tartozott. Igazolja ezt a község levéltárában lévő s 1625-ben kelt irat,

3 melyben Veszprém megye Pápa városában lakó Hatos István és Botka Péter földesurak — ezen pusztát a szomszéd községhez tartozó Sághi szőlőhegyi lakos Németh Jánosnak és társainak által adták oly módon, hogy ott megtelepedhetnek mint jobbágyok, s a pusztától évenként bért fizessenek. — Hogy honnét népesedett, nem tudatik, csakhogy lakosai — kik 500 lélekből állnak — mind magyar ajkúak. 5. — 6. —