Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

kapcsolására 1511—1527 között kerülhetett sor. írásos emléke 1701-ből: Pagus Isca Szent György, illetve 1702-ben Zent György ad Iscam. (OL U. et C. 39—59.). 2 1414. július 25-én jelentette a kalocsai káptalan Zsigmond királynak, hogy parancsára július 23-án hiteles vizsgálatot tartottak, melynek során megállapították, hogy a Zenthgyurgh-i Vinche-k mohai jobbágyai ... a szfvári keresztes konvent Barch birtokát jogtalanul elfoglalták és itt jogtalanul kaszáltak. (Érszegi, FMTÉ 5: 102 207.). De a Szentgyörgyi Vincze-családról Károly János (IV: 240—249.) már a XII. századtól kezdve közöl adatokat. :t Az 1700-as összeírás szerint a lakosok közül 27 fő volt jövevény. Közelebbit nem tudunk róluk. 1759—1772 között német lakosok szállták meg (AR X: 145.). A németek főleg azokat a falvakat szállták meg, melyekbe kevés délszláv, szlovák, illetve magyar telepes költözött. Ilyen volt az Amade-család birtokában lévő Iszkaszentgyörgy is. '' Templariusok = templomosok (milites templi, fratres templi, templarii) katolikus egyházi lovagrend. 1118-ban alapította 9 francia lovag Palesztinában. Életüket a Szentföld lovagias megoltalmazására szentelték. A rend kezdetben oly szegény volt, hogy két lovag ült egy lovon, ez lett a rend címere is. II. Balduin jeruzsálemi király nekik ajándékozta palotájának azt a szárnyát, mely az egykori híres Salamon király által épített templom helyéhez közel volt. Innen kapták nevüket. Később rendi ruhájuk fehér vászonköpeny, rajta nyolcszögű vérvörös kereszt. Keleten rövid idő alatt valódi hatalommá fejlődött a rend. Magyarországra a XII. század közepe táján Géza király telepítette be őket. Első rendházuk Székesfehérváron volt. Rövid idő alatt az egész országban elterjedtek. 1314-ben feloszlatták a rendet. Vagyonuk a kereszteseké lett. I 1850-ben a kataszteri térképen az Iszkaszentgyörgyre vezető út jobb oldalán az erdő aljában „szentegyházi urasági táblá"-ban állt a puszta temolom (Nngy L., AR. VI—VII. 173.). fi Ez a dűlőnév is a fejlett juhtartásra utal. ' Bauxit. Iszkaszentgyörgy 1941 óta folyó bauxitbányászatáról nevezetes. 8 Sima lapos kőlencsék = ( nummulites) az eocénkori szubtrópusi tengerek legjellemzőbb, legérdekesebb kövületei közé tartoznak. A sekély tengerfenékben óriási tömegben éltek a meszesházú lapos ős-egysejtű lények. A Dunántúli-középhegység számos pontján az eocén rétegekben igen gyakoriak. A puha kőzetekből helyenként ezerszám kimálló lapos korongokat sokfelé Szent László pénzének nevezi a nép. Ld. Scholz Gábor: Kövületek. Bp., 1975, 30. II Atya község — később puszta — nevével először a XIV. századból származó okleveleinkben találkozunk. A XVI. században a fehérvári káptalané volt. Legrégibb névalakja 1489-ből: Poss Athya. 10 Somosmái = Somos hegyoldal. Somosmái lelőhelyen későrómai kori temetőt találtak 1967-ben (AR X: 1969.). " Régi hosszmérték: láb = 30,48 cm, — ujj (hüvelyk): 2,54 cm. 12 Téglák ld. Marosi Arnold: Római bélyeges téglák Fejér megyében (SzSz 1938: 36—38.). 13 Kincsesbánya — bittói homokbányában a középső bronzkori dunántúli mészbetétes kerámia népéhez köthető temetőt találtak hamvasztásos urnasírokkal 1968 —69-ben (AR XI: 159). 14 Duzzogó = kiváló jó fürdője a falunak, köznyelven Duzzogó forrásnak hívják. Magnéziás vize soha nem fagy be (Károly IV: 239.). '•' Növényföldrajzi szempontból a Móri-árok legjelentősebb jelenségei a Bakony szélén feltörő hévforrások. Iszkaszentgyörgyön helyenként a tőzeges talajt a tipikus lápi nyúlfű (Sesleria coerulea) népesíti be (Mezőföld, 383.). 1(1 Patakmalmok. 42. Isztimér 1. Isztimér község, mint ismeretes, Fejér megyéhez tartozik, sármelléki kerület, Mór székhely. 2. Isztimér mezővárosnak (Marktgemeinde) csak egy neve van, nincs mellékneve, a környéken csak Isztimér néven ismerik, ez van elterjedve, semmi más neve nincsen. Lakói római katolikus vallásúak, csak német nyelven beszélnek. 3. Isztimér községgel egyesített, és hozzá tartozik öt puszta, így Eszeny, Mecsér, Nagy-Gyón, Kis-Gyón, és Dűltfás. Kis-lsztimér 7 házból áll és nem puszta, Nagyisztimérhez tartozik. 4. Az Isztimér név 1752-ből vette eredetét.

1