Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Kállay István: Az 1704. januári székesfehérvári kongresszus

Kállay István: AZ 1704 JANUÁRI SZÉKESFEHÉRVÁRI KONGRESSZUS A közelgő vihar előszele a város életét nem kavarta fel. A század ele­jére az ország közepes nagyságú városai közé emelkedett Székesfehérvárt — lélekszáma ekkor 3500 körül mozgott —' más kérdések foglalkoztatták. Voltak ugyan ellentétek a magyar és a német polgárok, lakosok között, azonban nem ez jellemezte a várost. 1700 decemberében a Hiemer Mihály bíró vezette tanács azt jelentette felettes hatóságának, a budai kamarai adminisztrációnak, hogy a magyar polgárság Parraghy András, Vörös Ger­gely és Némethy János tanácsosok vezetésével titkos összejöveteleket tartott. Hozzájuk csatlakozott Kolosváry Mihály szolgabíró, kinek a későb­biek során jelentős szerepe volt. A jelentés szerint a magyarok ,,a német tanácsosok előtt kalapjukat meg sem biccentik. Az utcán a német polgáro­kat szidalmazzák, német kutyáknak nevezik őket, A németeknek hallgat­niuk kell, mert még kevesen vannak a városban" 2 . Az események későbbi alakulására jelentős hatást gyakorolt a várfalak 1702. évi lerombolása. A haditanács más várakkal — Eger, Kanizsa, Palota A együtt szükségesnek tartotta a fehérvári vár robbantás útján való lerombolá­sát. A várfal köveinek egy részét a lakosság széthordta, a zsindelyt és az épületfát a karmeliták igényelték/' Az 1703-as év elején az egész polgárság által tartott választáson Parraghy András bíró személyében a magyar párt került a tanács élére. Tanácstagok lettek Hiemer Mihály, Traxler András, Stattner Péter, Glotz Ádám, Schinigin Mihály, Béllé György, Némethy János, Farkas Mihály? Az 1703-as év első fele a szokásos igazgatási feladatokkal telt el. Űjév napján a tanács szerződést kötött évi 30 Ft-ért a budai hóhérral, ítéletek végrehajtására. 1 ' A január 16-i tanácsülés a Schinigin Mihály városi kama­rás által benyújtott számadást vizsgálta felül. Ebből az alkalomból az összes öregebb polgárok is megjelentek az ülésen.' A számadások revízió­jára a budai kamarai adminisztráció Krentzer Gábort küldte a városba, aki a Fekete Sas vendégfogadóban szállt meg. 8 A pesti pálosok priora értesí­tette a várost, hogy Báránd pusztát, melyet a város már évek óta bérelt, abban az évben nem tudja bérbeadni/' A városi pékmesterek amiatt tettek panaszt, hogy a környező falvakból is hoztak be kenyeret, kalácsot a vá­rosba, amivel nekik kárt okoztak. 1 " A tanács egyéb élelmezési kérdésekkel is foglalkozott. Elkobzás terhe mellett tiltotta pl., hogy idegen helyről mustot és bort hozzanak be a városba." Elrendelte, hogy 24 Ft büntetés terhe mellett karácsony ünnepéig a marhahús fontját három, a disznó­húsét négy dénárnál drágábban nem adhatták. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom