Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
7 Sánc — ásatással nem hitelesített őskori (?) földvár. 8 Attila csatájáról lásd: 45. Kajászószentpéter jegyzeteit! 9 A Budára vezető stratégiai út biztosítására a törökök párkányt létesítettek Hamza bej szeráj néven, megerősítését a XVII. század elejére vagy a tizenöt éves háború idejére tehetjük (Fitz, Török erődítések: 10—11.). A török palánkváros a várból, a váraljából, a palánkból és a kapun kívüli külvárosból, a Tabánból állott. A török a falakon belül, a belső várban lakott, és élesen elkülönült a keresztény lakosságtól. Különösen keleti külsőt adtak a palánkvárosnak a kaszárnyák, dzsámik, fürdők, minaretek és a balkáni kereskedők bazárai. Palánkvárossá lettek a török közigazgatás központjai. 10 Nagy pestis dühöngött 1709-ben, 1711-ben és 1739—40-ben. 11 Római mérföldkövet találtak itt, 12 1722-ben III. Károly a postákat állami kezelésbe vette, a levélszállítás állami monopólium lett. 1750-ben kocsijáratokat (diligence) létesítettek, külön igazgatás alatt. 1817-ben a küldemények díjazására 7 távolsági fokozatot állapítottak meg, emelkedő díjakkal. 1824-től éjjel-nappal közlekedő gyorspostakocsik közlekedtek, melyek utasokon kívül a levélpostát is szállították. Postaút volt a Duna mellett nemcsak Bécs, hanem Eszék irányában is. Ennek egyik állomása Érden volt. A dűlő neve a postalovak ellátására biztosított térség emlékét őrizte meg. 13 Váltórendszer = vetésforgó, évekre előre megállapított vetésterv, amely szerint a szántóföldön termelt növények évről évre egymás után következnek. 1/1 Tagosítás: földterület újrafelosztása, úgy, hogy a több darabból álló birtokok helyett csere útján egy tagban levő birtokok jönnek létre. — Tagosztály = a tagosítás alkalmával felállított terv szerint az egyes birokosok számára kihasított telekrész. 31. Falubattyán 1. Falu-Batthyán község 1 tartozik Fejér megye, budapesti kerület, sármelléki járáshoz. 2. A községnek jelenleg is csak a fentebb írt neve él, és országszerte csak arról ismeretes. 3. A községnek hajdan, hogy más neve lehetett 2 , tanúsítja egy, a községnek most is még birtokában álló ezüst pecsétnyomó, mely következő körirattal van ellátva: Batián városa pécseti. 1631. 4. — 5. — 6. — 7. Sem a községről, sem határáról más nevezetes adatokat nem tud bejelenteni senki. i | ,' j Kelt Falu-Batthyánban, 1864. augusztus 4-én. Gombás Dávid m. k. jegyző Mátyus Ferintz bíró Jegyzetek 1 Eredetileg egy falu lehetett Szabadbattyánnal, később más birtokosa miatt válhatott el tőle. 2 Valószínűleg besenyő település. 1366-ban Batthyan alakban fordul elő a község neve. 32. Felcsut' ... van szerencsém jelenteni, hogy felcsuti községben lakó legvénebb emberek, papok a matricula kivonatból, és más tudósabb egyének is kikérdeztetvén, vájjon tudnak-e jelenleg Felcsuth község nevét viselő helyről, előbbi nevet vagy helyiséget mint régebbi elnevezést, valamit a mellékelt írásba csatolván méltóztatik látni, s ennél többet nem tudnak. 1. Állítólag Sávoj Felcsuth-puszta 1 volt a rendes név, még a török háború alatt is, némelyek szerint mezőváros. 3 2. Van egy úgynevezett Rétlaposság a határban, melyet Paptónak neveznek. Ez ezen nevet onnan vette, midőn török idejében egész Felcsuth Érdy András katonáskodott embernek adományozott tulajdon birtokává lévén, ugyanakkor Ácsán
