Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

község határával szomszédos, és egy részét képezi a históriai emlékű Tárnok völgynek, de a Tárnok völgyi vidék a nép száján nem él. 2. Érd mezőváros neveztetik még Handzsabej és Hanzlbecknek is. A valóságos eredeti neve Érd. Minden hivatalos és egyéb iratokban, sőt kisebb körben élő nyelven is használtatik. — Mint Handzsabeg a magyarok s mint Hanzlbeck a németek ajkán ismertebb s közönségesebb. 3. E községnek semmi egyéb neve elő nem fordul. 4. Érd mezőváros eredete igen régi s nem tévedés, ha a római uralom koráig visszavitetik, azonban hogy mikor említtetik először

2 a magyar történelemben; ezt adatok hiányában meghatározni nem lehet. — Tudományos kutatások valószínűleg azon eredményre vezetnének, hogy a nevezetes Potentiana

11 római városnak egy része e helyre esik. 5. A népesedés idejét illetőleg méltán el lehet fogadni a történelemben is megírt azon körülményt, midőn IV. Béla magyar király a tatárok által pusztán hagyott országba visszajönne Ragusából, őtet igen számos és hű dalmatiai nagyok kísérték, k'knek hűségét megjutalmazandó. Buda környékén több területet jelölt ki számukra, — melyhez Érd is tartozott. Később Zsigmond magyar király idejében Amuráth török szultán Brankovics György rác despotát legyőzvén, ennek bosniai, szerémi és szerbiai tartományaiból számos menekülők telepedtek meg Magyarországban; ekkor a Szerémségből menekülő illírekből népesíttetett meg Érd községe, mely nép máig is vallásra nézve róm. kath., saját illír nyelvét megtartotta.

4 — A lakosságnak németajkú része csak később egyes bevándorlott mesteremberek és iparosok utódai, kik most is iparosok, vagy szőlőmivesek, s a lakosságnak mintegy negyed részét képezik. — 6. Érd községhez több puszták vagy majorságok is tartozván, ezekre nézve a név eredetét illetőleg pontonként: a) Érd mezőváros elnevezése akként tartatik, hogy a honfoglaló Árpád-korabeli egyik hasonnevű főbb magyar családtól származik, kinek az akkor tulajdonul jutott. Handzsabeg nevét a mohácsi vészt követő török uralom alatt Handzsa nevű török bégtől nyerte, ki itt mint török helytartó parancsnokolt. — A német kiejtésű Hanzlbeck az előbbinek németes elfordítása. Érd községnek előbbi topografikus fekvése változáson ment által az 1838. évi dunai nagy árvíz miatt, mert az ekkor romba dőlt házak tulajdonosai, az előbbi régi római

5 ut mellől a magasabban fekvő úgynevezett Ráma- és Sumár dűlők térségére építkeztek a Buda—fehérvári országútig; mely része Érd községnek mintegy 140 házból áll, s Újváros és Fülöpvárosnak is neveztetik az újonnani építkezés okából, az akkori földesuraság herceg Battyány Fülöp keresztnevével. — b) Berki vagy Berka puszta; — régi eredeti helye most üres térség, sőt nem is emlékezni azon időkorra, midőn itt épületek vagy lakhelyek állottak, de világos nyomai vannak az egykori épületeknek azok látható alapjaiban, mely helység másként Puszta-falunak is neveztetik, de akként csak ritkán s újabb időben. — Berka neve illír szó, magyarul cserjés, bokros vidéket jelent, minő ott egykor létezett. Herceg Battyány Fülöp volt földesuraság által ezen helységtől délnyugatnak mintegy 2000 öl távolságban építtetett egy majorság, mely bírja azon puszta és határának régi nevét. Berki vagy Berka, mely már azonban Berki néven általános. c) Fülöp-major — a fentebbi Berki vagy Berka puszta határjában építtetett 1830. év körül herceg Battyány Fülöp akkori földesuraság által, s ennek keresztnevét nyerte. — d) Erlakovacz-majorság építtetett 1760—1770. év körül gróf Illésházy János akkori földesuraság által. — Elnevezése iránt biztos adatok nincsenek. Űgy gyanítják, hogy ez illir hangzású név és két illir szóból származott erlav = sánta, és kovác vagy kovacz = kovács, tehát Erlakovacz — magyarul sánta kovács — egy hajdanában ott munkában és szolgálatban volt vagy lehetett sánta kovácstól. — Nem éppen alap nélkül lehet mégis feltenni, hogy építője, gróf Illésházy János majorjának nem kölcsönözte nevét egy sánta kovácstól, hanem inkább az ott folyó kis erecskétől, annak Érlak nevet adhatott, — mit később az itt Érden lakó illírek saját nyelvük szerint Erlakovacz néven tartottak fenn, mivel ezek több helynévnél lének: ilyen -övacz, -onacz, -tyacz, -riacz, -vacz s több eféle ragokkal, midőn valamely egyénről azt hogy hová való, kifejezni akarják, például ercsi lakos illírül: Ercsinacz; — Handzsabégi lakos illírül: Handzsa-