Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

ség középkori várai. Komárom megyei Múzeumok Közleményei, 1, Tata, 1968, 251—254. A Frádi-likat ma Nagy Kőliknak hívják, mesterséges kiképzésnek tartják mai formájában. A helyi hagyomány szerint a török időben a falu leányait és asszonyait itt rejtegették. 19. Csókakő 1. Csókakő tartozik Fejér megye sármelléki járáshoz. 2. Köznyelven csak Csókának hívják e községet, iratik pedig Csókakőnek.

1 3. A községet régenten is Csókának nevezték, írásban pedig Csókakőnek.4. A községnek bizonyos megtelepedése nem tudatik,

:t van azonban egy irat, mely 1749. évről szól. 5. Mint az öregebbek beszélik, Székesfehérvárról jöttek ki emberek, és az erdőket kiirtva szőlőssel beültették, sőt a jezsuita atyák is bírtak e helyen sok szőlőket. Kezdetben a szőlősgazdák csak nyáron által laktak itt, de később télre is ittmaradtak. 6. Hogy miért neveztetett el Csókakő vagy Csókónak, nem tudatik. A hajdan-korban a várban talán sok csóka madár lakott. 7. E határban van a Vértes hegy tövében egy régi várrom, melyet a monda szerint hajdan a Rozgonyiak, Nádasdiak és a török is bírt. Tulajdonképpen ki építette, nem tudatik/' Van úgynevezett sánc. hihető a vár védelmére,-' volt több erdő és szőlőhegy. A szőlőhegyek nevei: öreghegy, Aranyhegy, Konyhahegy, Rókahegy, Szilvás, Alsó- Középső- és Felső Magyalos, Krisztina-hegy, Üjhegy, Czipóhegy. A Vértes hegyen a következő völgyek vannak: Palkovits-völgy, Szloboda völgy, Zsidóvölgy, Határvölgy, Buhin völgy, Várvölgy. A hegyek nevei: Bencze hegy, Varga hegy. Határosak a Vértes hegyen Mór, Csákberény, a szőlősökkel Mór és Csákberény, az alsó erdővel pedig Sőréd és bodajki határok. Kelt Csókakőn, 1864. június 24-én. Walter János Galló András jegyző bíró Jegyzetek 1 Neve az oklevelekben Choukaku, Chokakew, Chokakw, Chokaku (Csánki). - Más neve: Csókakővárallja (Károly III: 298.). Károly okleveles hitelességgel állapítja meg, hogy 1299-ben már fennállt, később királyi vár lett. Zsigmond elzálogosította. A XVI. században a Kanizsai, majd a Nádasdy család kezére került. Csókakő várát tartotta legtovább birtokában a török, rövid megszakításokkal 1543-tól 1686 őszéig török kézen volt. :i A XVII. században lakott terület volt. A jobbágyok panaszkodtak a földesúri adók, robot miatt. 1655-től Zichy István volt a birtokos. A felszabadulás után praedium, főleg a szomszédos falvaknak lakói ültettek itt szőlőket, önálló községgé a XIX. század második felében lett. 4 Várrom udvarral, kétemeletes donion maradványaival. Építtette a XIII. század második felében a Csák nemzetség. Róbert Károlyé és Zsigmondé, a Rozgonyiaké, a Kanizsaiaké és a Buzlakiaké volt. 1543-ban a török elfoglalta, majd a Nádasdy, Széchenyi és Hochburg, később a Lamberg családé volt (Genthon, 194.). 5 „Abban az időben mikor 150 éven át ez a föld állandó ide-oda hullámzó harcok színtere volt, a kis Csókakő Székesfehérvár mellett a török végvár-rendszer legfontosabb kulcsát jelentette Fejér megye területén. Nemcsak fekvése miatt: a leghatalmasabb magyar szomszédvárakhoz, Győrhöz, Komáromhoz vezető hadiút mentén őrködik, de falai, tornyai erőssége tekintetében is messze felülmúlta a megye kisebbszerű őrtornyait, amilyen Battyán, Vál volt, vagy a palánkfallal védett párkányokat Pentelét Dzsánkurtaránt (török helység Adonytól délre), Ercsit, Hamzabéget (Érdet), Bogárdot, Hidvéget. Nem is török-kori harcok hozták létre, mint amazokat, már több évszázados múltra tekintett vissza. A vár fontosságára mutat, hogy a XVI. században szinte Fejér megye egynegyede a vár birtokai közé tartozott" (Fitz: Csókakő, 3—5.). Mikor 1691-ben a király Csókakő várát tartozékaival együtt a Hochburg családnak adta, 38 község tartozott hozzá.