Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején

Szekeres István brigadérosnak a Dunántúlon rekedt serege eloszlott. Egy része tovább bujdosott a Bakonyban és a Vértesben. Szekeres István és veje, Fördös Mihály kénytelenek voltak a császári amnesztiát igénybe venni. Szekeres a Seregélyeshez tartozó Szerecsen pusztai nemesi kúriájában húzta meg magát. Azonban nem élt nyugodtan. Különböző ürügyek címén haláláig zaklatták. A megye parasztsága még a szatmári békekötés után is állandóan reménykedett, hogy Rákóczi Ferenc visszatér és a szabadságharc felújul. III. Károly 1714. június 19-én rendeletet intézett Fejér megye vezetőihez, melyben közölte, hogy a haditanács jelentése szerint Fejér megyében a falusi emberek nagy számban fegyverrel rendelkeznek, azokat rejtekhelyeikről előveszik és javítgatják. Mivel a parasztok fegyvertartásra nem jogosultak, szigorúan meghagyta a megyének, hogy a fegyvereket a parasztoktól szedje be, a földesurakkal egyetértésben fegyverezze le őket.

tíG A Rákóczi-szabadságharc és a nagy fejedelem emléke hosszú évtizedeken át elevenen élt Fejér megye szegénységének a körében. Az 1766. évi parasztmozgalmak során a rácalmási parasztok „ihol a kurucság" kiáltással támadtak a mozgalom elfojtására kiküldött katonákra. Az egyik idős jobbágy kijelentette, hogy ,,az urak maguk tesznek kuruc világot". A pázmándi jobbágyok titkos összejövetelükön a „jövendőbeli kuruc világról tettek titkos rendeléseket". Ugyancsak Pázmándon egy jobbágy asszony hangoztatta, hogy „bár csak hamarább jönnének azok a kurucok.

8

' Ilyen mély nyomokat hagyott a sok megpróbáltatás és áldozatvállalás ellenére is a kuruc szabadságharc emléke Fejér megye népének szívében. Jegyzetek 1 Szekfű Gyula: Magyar történet, VI. 12. 2 Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez. Alba Regia I, 1960, 85. 3 Orsz. Levéltár (OL) E 281 Budai kamarai adm. Berichte und Schreiben 13. cs. 1693. febr. és 14. cs. 1693. márc. 4 Szekfü, i. m. V. 385. 5 Mohos Gyula: Kocsi Csergő Bálint feljegyzései Lepsény viszontagságairól. Irodalomtörténeti Közlemények 1892, 363. 11 OL E 282 Budai kamarai adm. Memoralien und Anbringen „L" no 29. 7 FmL Fejér megye közgyűlési jkve 1. sz. 1692. júl. 10. 8 OL Eszterházy Pál nádor ir. 61-5829. sz. !l FmL Acta irregestrata Soponya, 1693. dec. 10 OL E 156 Urbaria et Conscriptiones fasc. 36. no 54. 11 FmL Acta politica fasc. 4. no 53. 12 Uo., Székesfehérvári tanácsülési jkv 1701—1729. 1703. máj. 4-i bejegyzés. 13 OL E 279 Budai kamarai adm. Expeditiones 1703. júl. 29. 14 FmL Acta politica fasc. 4. no 131. 15 OL A 35 Kancelláriai Lt Conceptus expeditionum, 1703, augusztus hó, no 45. 16 FmL Acta politica fasc. 4. no 149. Schweidler főhadbiztos rendelete a Fejér megyei rác falvak bíráihoz. 17 Uo. 1703. szeptember 17. — a rác falvak bíráinak kérelme Fejér megyéhez. 18 Archivum Rákoczianum I. osztály, szerk. Thaly Kálmán. IX. köt. 101.: Bottyán János levele gr. Koháry Istvánhoz, 1703. szeptember 18. 19 FmL Acta politica fasc. 4. no 168: Pfeffershoven tábornok rendelete. 20 Uo. fasc. 5. no 88. Eszterházy Ferenc főispán jelentése a nádornak. 21 II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. Budapest, 1951, 79. 22 Budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattára, a székesfehérvári jezsuita rendház diáriuma (a következőkben: jezsuita diárium), 1704. január 16-i bejegyzés. 23 R. Kiss István: Meszlényi János hagyatéki ügye és végrendelete, 1733. július 12 Történelmi Tár, Üj folyam, IX. köt. 1908. 123.