Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

magyar személynévből származtatja a község nevét, a Vájta vitéztől származó Baracska-nemzetség nevéből. 2 Nemesi közbirtokosság volt, lakói a török hódoltság alatt is helyükön maradtak. :| Nova Donatio = nem új adomány, hanem csak új adománylevél, a régi adomány megerősítésére. A legújabb ásatások szerint Nagyhalompusztán bronzkori urnatemetőt rejtenek a földhányások. 5 Alsószentivány-Kerékhegyen bronzkori leleteket találtak 1968—69-ben (ARXI: 159.). (i Baracska határában van Szentivány, a középkorban possessio majd praedium. Szentiván neve 1315-ben Scent Iwan formában fordul elő. A török után puszta. így, pusztaként szerepel a II. József-féle összeírásban: 5 házzal, 10 családdal és 31 lakossal. Minden valószínűség szerint ez a mondai Keveháza helye, ld. 45. Kajászószentpéter (2. és 8. sz. jegyz.). ' Templomáról: „Kajászó Völgynek napkelet felől való széliben csak közel az Szent Ivány edgyházhoz" (FmL CC 167 1698). Ez a fal még 1913-ban is állt, 1925ben bontották le a falmaradványokat is, csak az alapfalak maradtak meg. A templom körül sírokat is találtak (AR VI—VII: 175), és egy nagyméretű, faragott feliratos követ. „A helyi hagyomány alapján, valamint Kézai Simon krónikájának utalására hivatkozva a tudományos irodalomban is helyet kapott az a nézet, hogy a nagyméretű baracskai kőemlékben Keve vezér sírkövét kellene látnunk. Ez a Iupiter-oltárkő 1925-ben került elő, amikor a Baracskához tartozó Pusztatemplom utolsó romjait is elhordták. Egyelőre nem láthatjuk igazoltnak azt a feltevést, hogy ennek a kőnek valóban köze lett volna Keve vezérhez." (FMRT. 31.) Ld. még Juhász József: A baracskai Jupiter oltárkő és Köveaszó (Keveháza). SzSz. 1934: 75—80. 10. Batta 1. Batta község Fejér vármegye bicskei járásában. Székhelye: martonvásári főszolgabírói hivatal. Határos: Ercsivel, Ráckeresztur szentmiklósi pusztával. Érd mezővárossal,

1 a Duna felől pedig Tököl községgel, mely Pest megyében fekszik. 2. Mostani és ismeretes neve Batta, mely nevét 1773. évtől viseli,

2 az ez előtti neve volt Százhalom, — ezen nevét a rómaiak itt-tartózkodása alatt nyerte, s onnan, minthogy a község határának északi részén vannak a rómaiak sáncai,

11 s ezek közelében láthatni a megolvasott 100 halmokat, mely halmok a rómaiak temetkezéshelyei voltak/

1 Temetkezés-helyekül pedig onnan lehet igazolni, mivel ezen halmokat a pesti Nemzeti Múzeum az 1847-ik évben ásatta, s minden felásott, halom alatt porrá égetett csontokat és szenet talált. 3. Ezen község semmi más elnevezéssel"' nem bir. 4. A község, hogy mikor említtetik legkorábban, arra ki sem emlékszik. 5. A község népesíttetett/

1 állítólag Pozsegából, részint pedig Puszta Zámor és Sóóskut községből szerbekkel, míg Mária Terézia idejében vallásváltozás kényszerítése elől s miatt az ottani lakhelyeiket otthagyván s ide származtak át. 1768. évben pedig hat tót családdal szaporodott. A nép azonban beszél nagyobb részben szerbül, keveset tótul s magyarul, 6. A név eredetéről éppen semmit sem tudván felvilágosításul adni, mivel sem a községnél, sem pedig a szerb templomnál semmi oly iromány nem találtatik, amelyből t. i. a község nevének eredetét ki lehetne tudni. 7. A község határát bírja a község földmíves osztálya, s több közbirtokos uraság. Van benne 5 majorság, ezen majorság szántófölddűlői a majorok nevét viselik. Hugonai dűlő a határ belsejében fekszik. Horvátmajor s -dűlő Ercsivel határos, Gampertmajor dűlő a Horvát major szomszédja, Kotguvná major dűlő Ercsivel határos, Tahy és több apróbb dűlők szinte Ercsivel határosak, Rosty m, dűlő Ercsi és Rácszentmiklós pusztával határos, napnyugatnak fekszik. A községi földmívesek birtokai a következő dűlőnevezésekkel bírnak: Urbária szántóföld, Zabárom szántóföld, Kotszela szántóföld, Dugácske szántóföld, Krátke szántóföld, Megyunke szántóföld, Klyucs szántóföld, Veliki rét, — Málirit-rét, Klisza-rét, Táboriste rét, Grusik szántóföld, Gréda rét, Ugyanily szerb név alatt állnak a szőlőink dűlői megnevezései is, mint p. a.: Szrednyi duzs, ami annyit tesz: Középdűlő, Sanácz a. m. Sáncz, Szádovin = Ültetések, Megyunke = Halmok közti, Kotguvná = Szérüsöknél. — Ezen szőlők fekvése a rómaiak sáncán nagyobb részben