Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

5 Árenda = bér, haszonbér, az az összeg, melyet a haszonbérlő a haszonbérelt ingatlan használata fejében a haszonbérbeadónak fizet. Az árenda egyaránt bérlet és bérösszeg. A feudális rend módot adott a földesuraknak arra, hogy a nemesi tulajdon és zálogbirtoklás mellett bizonyos pénzösszeg rendszeres fizetése ellenében, meghatározott időre is használhassanak — árendába vehessenek — földeket, jogosítványokat. Ez a lehetőség polgári és paraszti állapotúaknak is módjában állt (Urbáriumok, 818.). fi Az Ér két nagy ága: Nagyvenyim—Baracsi-ér, Kakasd—Baracsi-ér. 7 Fok = a szárazföldnek a vízbe nyúló kiszögelése. A hajósoknak fontos tájékozódó pont. Egyes fokok homokzátonyosak, veszélyesek a kikötésre. Mások védelmeznek a hullám és a szél ellen. 8 Aquincum (Óbuda) •— Mursa (Eszék) dunaparti út. 9 Az 1818-as járásonkénti híd-összeírás alkalmával a csákvári járásban felvették a ,,Közép Baracson alól a Földvári országúiban készült nagy híd"-at. Ez 5 öl hosszú fahíd volt. (Fml Acta Pol. 3—114/1818) 10 1766-ban a helytartótanács rendeletére összeiratja a megye is utait, hidait, töltéseit, összesen 12 kőhidat és 86 fahidat írtak össze. Nagyságrendben a kőhidak közül a 3. Baracs határában állt, 7 öl hosszú volt. (FmL Acta Pol. 33—86/1766.) 11 Baracs-Bottyánsánc = őskori földvár. Hitelesítő ásatásáról AR II: 135. 12 Baracs-Kornis-pusztán a kastély bontása közben régebbi kőfal maradványaira bukkantak. A falban másodlagosan befalazott római téglákat találtak. A helyi lakosság nagyobb zivatarok után a vízmosásokban régi falakra utaló köveket talált. 13 Itt lehetett az Annamatia nevű római castrum — erőd, római táborhely. Eredetileg kelta telep. A Duna-part felett állt a hajdani római castellum, ezen át vezetett a római út. Míg a mai út a domb alatt megy tovább. Az erőd minden oldalról kimagaslik. 9. Baracska 1. Baracska tartozik Fejér megyéhez, a bicskei járáshoz, a vaálivölgy vidékéhez. 2. Baracskának neve ősi, más nem volt. Községnek a mostani kormányrendszer behozatala óta tartatik, 1848 előtt Puszta Baracskának hívják. A szó teljes értelmében ugymondott Compossessoratus, hol jobbágy vagy zsellér nem is lakott, nem is lakik. 3. — 4. Pálffy Balázs, Mátyás király korában palotai várparancsnok, Fejér megyében közel 90.000 hold föld ura volt. Ennek végrendeletében a község neve már előfordul, ugyszinte egy 1656-ban kelt Nova Donatioban. 5. Baracskán a lélekszám kb. 1600. nagyobbrészint Pálffy Balázs elszegényedett maradékai, — kinek fia nem maradt, csak egy kiskorú leánya, Pálffy Kata. Ennek első férje Sándor Lőrinc volt, második Dienes Dániel, harmadik Kajdocsi Demeter. A lakosság többi része Pálffy Balázs cselédeinek maradéka. 6. — 7. Határában két völgy van, az egyik Gellértvölgy, a másik Gábánvölgy. Mind a kettő hajdani tulajdonosáról vette nevezetét. Két — ugy látszik — földhányásból eredő halma is van: Kis Halom, Nagy Halom, bizonytalan monda szerint tábori sírhalmok a török világból. Baracskához tartozik két puszta: Alsó- és Felső Szent Ivány. Felső Szent Iványon még fennáll egy jó magas fal, melyen 15 év elforgása óta a pusztulásnak semmi nyoma sem vehető észre. A köznép Puszta templomnak nevezi. Monda szerint a hajdani Kajászó = Keveháza. Vele szomszéd — fölül rajta — Kajászó Szent Péter. (Baracska, 1864. ápr. 18.) Horváth Dániel jegyző Gondol Dániel (biró?) Jegyzetek 1 Károly János szerint 1352-ben említik először (III: 151.). 1373-ban Bracha, 1497-ben Barachka névalakban találjuk (Csánki). Lakói magyarok. Schn^idc*— Juhász, 1937: tiltakozik az ellen a feltevés ellen, hogy ősi szláv telep lehetett. Régi 12* 179