Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején
ket nem küldött, mert az ónodi országgyűlés az ausztriai házat detronizálta. 78 A kuruc csapatok a következő hónapokban még szilárdan tartották Fejér megyében állásaikat. A fehérváriak csak Eszterházy Antal engedélyével művelhették meg szőlőiket és így szüretelhettek. 1708. decemberében azonban már a blokád gyengülése figyelhető meg. Buda, Komárom, Tata és Győr körülzárása nagy erőket kötött le, ennek következtében a dunántúli kuruc haderőnek nagyobb akciókra alig volt lehetősége. A blokád elhúzódása emellett a katonai fegyelemre sem gyakorolt jó hatást. A csapatok gyakran eloszlottak és teljes létszámban már ritkábban sikerült a katonákat összeszedni. Az elviselhetetlen terhek miatt a nép is elvesztette kedvét és békére vágyott. Mindezek miatt 1709ben a Fejér megyében táborozó kuruc csapatok átütő erejében és harci kedvében nagy hanyatlás következett be. Egyre több német támadás érte a Mezőjöldet, mely hosszú időn át a kuruc csapatok szilárd bázisa volt, 1708 márciusában Sárkeresztúr megtámadása alkalmával a németek foglyul ejtették Bolfort Ádám kuruc brigadérost is, Fejér megyei birtokost, akit később Győrben kivégeztek.'" Közben a székesfehérvári német csapatokat rendkívül megerősítették. Kolosváry Mihály helyettes alispán jelentése szerint 1709 elején annyi gyalog német volt a városban, hogy házankint 6—8, sőt több is jutott belőlük. 80 A németek megerősödésére mutatott a csikvári átkelőhelyért hónapokon át folyt véres tusa is, ahol Balogh Ferenc ezeres kapitány életét vesztette. A székesfehérvári helyőrség 1709. április 5-én felverte a Polgáraiban táborozó kuruc haderőt és az éjszaka folyó harcban a németek 25 polgárdi jobbágyot is megöltek. 81 A kuruc hadak 1709 nyarán a Dunántúlon teljesen elszigetelődtek, a csapatok Eszterházy Antal jelentése szerint eloszlottak. Szeptemberben már csak Eszterházy Antal Kisfaludy Török István és Szekeres István tevékenykedtek Székesfehérvár körül. Heister 1709 szeptemberében megparancsolta Fejér megye vezetőinek, hogy a megye területén lappangó Eszterházy Antalt, Szekeres Istvánt és Török Istvánt minden eszközzel kerítsék kézre. A községeket pedig utasította, hogy a lakosok a bujkáló kurucokat botokkal verjék agyon. Mulasztás esetén a falu bíráját karóba fogja húzatni. 82 Eszterházy Antal október 30-án a Komárom megyei Császár községből a fejedelemhez írt levelében jelentette, hogy az ügyük Dunántúlon a segítség késése miatt végső veszedelemben forog. Ha két-három hét alatt nem kap segítséget „végső veszedelmét látja ez a föld". 83 Eszterházy Antal 1709. december 1-én végleg elhagyta a Dunántúlt és Buda alatt 200 főnyi hadával átkelt a Dunán. M Szekeres István mintegy 2000 emberrel visszamaradt. 8 ' Még egy erőtlen kísérlet történt 1710. július 14-én a Dunántúl visszafoglalására. A Dunán Palocsay György vezetésével átkelt sereg Fehérvár irányában nyomult előre. A székesfehérvári tanács a kurucok feltűnésének a hírére a marhák őrzését felfegyverzett polgárokkal erősítette meg. Az utolsó kísérlet azonban kudarccal végződött, ebben az egyre jobban elterjedt pestisjárványnak is része volt. A németek az utolsó kuruc köteléket 1710. október 29-én Szekszárdnál bekerítették és vezérével, Béri Balogh Ádámmal együtt foglyul ejtették. Fejér megyében 1710 novemberében megszűntek a harci cselekmények. Annál nagyobb erővel dúlt a pestisjárvány, mely a megye lakosságát megtizedelte. Csak Székesfehérváron 300 ember esett a járvány áldozatául. 2 Fejér megyei Történeti Évkönyv 17
