Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

jelenlegi falu felépült, kapta a Sárkány nevet. Szarkavár név pedig egészen a feledékenység homályában maradt, s csak szóbeli hagyományból lehet némely öregebb lakosoktól e nevet említve hallani. 4. Szóbeli hagyomány szerént mintegy 150 éve, hogy a Sárkány

2 nevet viseli ezen falu, azelőtt csak egy csárda volt ott, melyet Haraszti csárdának neveztek. 5. Eleinte 5 magyar lakos említtetik, úgymint: Molnár, Tüske, Lendvai, Sütő és Kállóczi. Később különféle nemzetből és országból telepedtek itt le lakosok

3

; nevezetesen Bisztricz Horvátországból, Uriszter Steierországból, Moor Franciaországból, Eichstádter Sléziából, Breznovics Horvátországból stb. Jelenleg nagyobb rész német nyelven beszél. 6. Hajdanában, mikor még a Szarkavár falu existélt, akkor a jelenlegi falu jelenlegi helyén az un. Haraszti csárda volt. Később — talán a tatárjárás vagy a török pusztítása alkalmával — ez is elpusztíttatott. Hogy Szarkavár falu a jelenlegi faluhoz délnyugat felé, mintegy 600 lépésnyire volt, annyi bizonyos, mivel azon szántóföldek, hol a falu állt, mai napig is Faluhelynek neveztetnek. De különben egynéhány év előtt a lakosok ezen Faluhelyi földjeikből elég kő és téglát szedtek ki, pince és ház építéséhez. Mint fentebb mondám, a Szarkavári falu elpusztulása után telepíttetett a jelenlegi falu, mely Sárkány nevet kapott. Hogy honnan kapta ezen nevet? Némelyek állítása szerint ott, hol jelenleg a 98. számú ház áll, egy feneketlen mocsár volt. A népmonda szerint mintha ezen mocsárba sárkány lakott volna/

1 mely mocsárból egy, a földig lenyúló felhőbe forgószél közt egy sárkány ment fel, s a sárkány kimente után a szó alatti mocsár kiszáradt, s a hely azután használhatóvá lett. Minthogy itt sárkány lakott, innen kapta a falu a Sárkány nevet. Lehet, hogy az a tünemény, amit a nép sárkánymesének gondolt, az víznadrág volt. — így a Szarkavár név megszűnt, de mivel több Sárkány is van az országban, tehát ezen Sárkány később — mert a Bakony erdőben van — kapta a Bakony Sárkány nevet, mely nevet máig is viseli. 7. Ezen határban van mintegy 1000 holdas erdő, mely szép fenyő, cser, tölgy és nyírfával diszeskedik. Egy részét Jágerházi erdőnek

5 nevezik, mivel a jágerház ott van, a felső részi erdőt Országúti erdőnek, mivel a Fehérvár—Győr-i országút keresztülmegy rajta.'' Túróhegyi szőlő középszerű bort terem. A határt az ún. győri országút és vaspálya délről északnak keresztülhasitja. Az erdő között van az un. öí tófenéki rét, melynek felhányt gátjai még máig is megvannak. Ez volt hajdanában a számkivetett Luzsinszky grófnak halászó és mulatóhelye. Lakása pedig ott volt, ahol most a jáger lakása van. Az ottlévő kápolna csak egy néhány év előtt pusztíttatott szét. Faluhelyi szántóföld gazdag búzaterméssel szokott kedveskedni. Bikarét kevés, de jó szénát terem. Csöpögői szántóföld a határbeli földek közt a leggyengébb talajú, nevét a Csöpögői folyótól veszi, mely ezen szántóföldek kön zött fekszik. Nagydülői szántóföld, földeikülönzés

7 előtt ezen tájon minden jobbágynak egy nagy földje. Tehát innen maradt reá ezen név. Rákút kapta akkor ezen nevét, midőn a tyukászok, kik rákot is vittek magokkal, ezen az uton jártak hajdanában. Hirschacker, mivel ezen földre a szarvasok ki szoktak járni, s a gabonát lelegelni. Tehát elnevezték Hirschackernek. Büdöskuti rét, mivel ezen réten egy kút van, melynek vizét ritkán szokták merni, tehát a víz megbüdösödött benne, azért hívják Büdöskuti rétnek. Felső- és Alsóirtási szántóföldek, mivel hajdanában ezen földeket a lakosok irtották ki, tehát irtásföldeknek nevezik még máig is. Szomszéd határok: keletről Császár nagy kiterjedésű őserdeje Komárom megyében, délről Moór mezőváros gazdag erdeje, délnyugotról Aka Veszprém megyében, nyugotról és északról Nagybér és Kisbér, továbbá a kéthelyi erdő Komárom megyében. A sárkányi és kisbéri határ között egy, a vármegyehatár szélét mutató határkő van ezen felírással: Fehér megye határszéle. Bakonysárkány, 1864. június 9. Johann Bisztritz Richter Jegyzetek 1 Az 1784—87-es II. József-féle összeírásban így van jelölve: Sárkány helység a Sármelléki járásban — (Móra FMTÉ 5: 308.) 2 A községre vonatkozó legrégibb írásos emlékünk 1193-ból maradt fenn: Sarcajn (MNy 1935: 293.) formában. Eredetileg királyi szolgáké, solymároké, udvaroncoké, pincemestereké volt. 1247-ben Miklós fia Bechend gróf kapja Sárkányt ajándékul IV. Bélától. 1387-ben Csókakő várának tartozékaként említik. Ettől kezdve osztozik Csókakő sorsában. Így 1448-tól a Rozgonyi családé. Előbb Ist-