Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
7. Határa agyag, kovahomok s meszeshomok és kova. — Fái közt van cser, tölgy, nyár, fűz, som, akác s néhány nemesített gyümölcsfa. Határnagysága 8357 hold, ebből az uraságé 3195 hold, a községé 516 hold, éspedig: szántóföld: 5653, rét 474, szőlő 269, erdő 418, legelő 1143, terméketlen: 409 hold. Szomszédol Boglár, Alcsut, Doboz, Tabajd, Vaál, Veréb, Lovasberény és Csákvár községekkel. Megemlítendő még 12 , hogy a község területén Ujmajori puszta és Felszer puszták vannak. Kelt Ácsán, 1864. május 14-én Ádám Antal bíró, Keszi Rókus jegyző 1 A helység nevének eredetét Károly János két személy nevéhez köti. Az egyik a Salamon király idejében élt Atha vagy Atsa, a másik sümegi apátság alapítólevelének záradékában található Acha nevű comes. (III: 49.) 2 A pecsétnyomó köriratát, a hosszú időn át tartó birtokviszályt és annak kimenetelét Károly János (III: 50) s utána mások is átveszik Keszi Rókustól. Az utóbbi időben több tanulmány foglalkozott ezzel a témával. Ezeknek felsorolását és a legújabb kutatási eredményeket hozza Balázs (FMTÉ 5: 127—153.) 3 Az Ácsára vonatkozó legrégibb okleveles emlék Csánki Dezső szerint (ld. Nagy Lajos, FMTÉ 6.) 1330-ból, a névalak Felacha formában. '* 1724-ben jönnek az első német telepesek: rajnai frankok, majd 1740-ben schwarzwaldi német csoportok követik őket. 5 A pálosok vagy paulinusok rendje az egyetlen magyarországi eredetű római katholikus szerzetes-rend. A szerzetet közvetlenül a tatárjárás után Özséb, esztergomi kanonok alapította. A rend nevét viselő védőszentjétől, Tébai Szent Pál remetétől kapta. Legjobban Nagy Lajos alatt virágzott. A reformáció elterjedése következtében visszafejlődött, csak az ellenreformáció idején, a XVII. században erősödik meg újra. II. József — vagyonuk elkobzásával — feloszlatta a rendet. Visszaállítására 1865-től történtek kísérletek. 11 Harmincéves háború = 1618—1648. Kezdetben vallási jellegű, később egész Európára kiterjedő, politikai jellegű háború. 7 donatio = ajándékozás, vagyoni juttatás, adomány. Van donatio regia = királyi adomány és donatio palatinalis = nádori adomány. A doantio által nyert földterület az adománybirtok. 8 statutio = beiktatás, behelyezés — 1848 előtti jogunkban az adományosnak az ajándékozott jószágba történő ünnepélyes bevezetése. ! * inkvizíció = egyházi törvényszék, melynek feladata az eretnekek kinyomozása és megbüntetése, majd az összes hitbéli és erkölcsi vétségek elbírálása volt. 10 A felírás fordítása: ,,Üdvösségünk feltalált váltságának, a dicsőségei keresztnek emeli ezt a templomot a pálos rend", vagyis a szent kereszt megtalálásának emlékére épült a templom. 11 A szövegben a kiemelt nagybetűk számértékkel bírnak. Ezek összege adja meg a felírás időpontját, az 1780-at. 12 Pinceharaszt-dűlőn csontvázas temetkezés nyomaira bukkantak (AR XI. 159.). Adony mezővárosát 1 hajdan a rómaiak 2 lakták, mire számosan itt talált római pénzek és faragott kövek mutatnak; a határ déli részén török maradványok 3 láthatók. Határa hullámalakú, földjének felülete agyagos homok, alatta agyag, mely kavicsokon nyugszik. Fái között terem cser, tölgy, fűz, nyár, nyír, akác. Gyümölcsfái között nemesített cseresznye, meggy, szilva, barack, alma, körte mintegy 4500 darab. Halászata a Duna vízében évenként 200 mázsára megy. Fekszik a Duna mellett 469 házzal, melyben 780 családot képező 3699 lélek lakik. Vallásra nézve: katholikus 3476 helvét 83 ágostai 10 görög nem egyesült 55 zsidó 75 Nyelvre nézve'': magyar 2401 német 1243 illyr 55 Nemzetiségre nézve mind magyar. Adony, 1864. június 7-én Szeitl Josef város bírója Jegyzetek 3. Adony