Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

7. Határa agyag, kovahomok s meszeshomok és kova. — Fái közt van cser, tölgy, nyár, fűz, som, akác s néhány nemesített gyümölcsfa. Határnagysága 8357 hold, ebből az uraságé 3195 hold, a községé 516 hold, éspedig: szántóföld: 5653, rét 474, szőlő 269, erdő 418, legelő 1143, terméketlen: 409 hold. Szomszédol Boglár, Alcsut, Doboz, Tabajd, Vaál, Veréb, Lovasberény és Csákvár községekkel. Megemlítendő még 12 , hogy a község területén Ujmajori puszta és Felszer puszták vannak. Kelt Ácsán, 1864. május 14-én Ádám Antal bíró, Keszi Rókus jegyző 1 A helység nevének eredetét Károly János két személy nevéhez köti. Az egyik a Salamon király idejében élt Atha vagy Atsa, a másik sümegi apátság alapító­levelének záradékában található Acha nevű comes. (III: 49.) 2 A pecsétnyomó köriratát, a hosszú időn át tartó birtokviszályt és annak kimene­telét Károly János (III: 50) s utána mások is átveszik Keszi Rókustól. Az utóbbi időben több tanulmány foglalkozott ezzel a témával. Ezeknek felsorolását és a legújabb kutatási eredményeket hozza Balázs (FMTÉ 5: 127—153.) 3 Az Ácsára vonatkozó legrégibb okleveles emlék Csánki Dezső szerint (ld. Nagy Lajos, FMTÉ 6.) 1330-ból, a névalak Felacha formában. '* 1724-ben jönnek az első német telepesek: rajnai frankok, majd 1740-ben schwarz­waldi német csoportok követik őket. 5 A pálosok vagy paulinusok rendje az egyetlen magyarországi eredetű római katholikus szerzetes-rend. A szerzetet közvetlenül a tatárjárás után Özséb, eszter­gomi kanonok alapította. A rend nevét viselő védőszentjétől, Tébai Szent Pál remetétől kapta. Legjobban Nagy Lajos alatt virágzott. A reformáció elterjedése következtében visszafejlődött, csak az ellenreformáció idején, a XVII. században erősödik meg újra. II. József — vagyonuk elkobzásával — feloszlatta a rendet. Visszaállítására 1865-től történtek kísérletek. 11 Harmincéves háború = 1618—1648. Kezdetben vallási jellegű, később egész Euró­pára kiterjedő, politikai jellegű háború. 7 donatio = ajándékozás, vagyoni juttatás, adomány. Van donatio regia = királyi adomány és donatio palatinalis = nádori adomány. A doantio által nyert föld­terület az adománybirtok. 8 statutio = beiktatás, behelyezés — 1848 előtti jogunkban az adományosnak az ajándékozott jószágba történő ünnepélyes bevezetése. ! * inkvizíció = egyházi törvényszék, melynek feladata az eretnekek kinyomozása és megbüntetése, majd az összes hitbéli és erkölcsi vétségek elbírálása volt. 10 A felírás fordítása: ,,Üdvösségünk feltalált váltságának, a dicsőségei keresztnek emeli ezt a templomot a pálos rend", vagyis a szent kereszt megtalálásának em­lékére épült a templom. 11 A szövegben a kiemelt nagybetűk számértékkel bírnak. Ezek összege adja meg a felírás időpontját, az 1780-at. 12 Pinceharaszt-dűlőn csontvázas temetkezés nyomaira bukkantak (AR XI. 159.). Adony mezővárosát 1 hajdan a rómaiak 2 lakták, mire számosan itt talált római pénzek és faragott kövek mutatnak; a határ déli részén török maradványok 3 láthatók. Határa hullámalakú, földjének felülete agyagos homok, alatta agyag, mely kavi­csokon nyugszik. Fái között terem cser, tölgy, fűz, nyár, nyír, akác. Gyümölcsfái kö­zött nemesített cseresznye, meggy, szilva, barack, alma, körte mintegy 4500 darab. Halászata a Duna vízében évenként 200 mázsára megy. Fekszik a Duna mellett 469 házzal, melyben 780 családot képező 3699 lélek lakik. Vallásra nézve: katholikus 3476 helvét 83 ágostai 10 görög nem egyesült 55 zsidó 75 Nyelvre nézve'': magyar 2401 német 1243 illyr 55 Nemzetiségre nézve mind magyar. Adony, 1864. június 7-én Szeitl Josef város bírója Jegyzetek 3. Adony

Next

/
Oldalképek
Tartalom