Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

szentiváni pusztában. Igen kemény nád terem benne, s partjait több fűz és rekettyebokrok

18 környezték. Fekszik a szentiváni határ északi felén, a szomszéd Pötölle puszta déli határszéle mellett. Aranysziget a szentiváni határ Sárrétjében. Mig a Sárviz szabályozva nem volt, az ott buján nőtt sárga vízililiomról és sárga virágokról nevezték. Fekszik a szentiváni határ nyugoti részén, a szomszéd Csősz község keleti határszéle mellett. Rekettyés dűlő Kajtor pusztában, az ott található rekettye vesszőkről. Fekszik a kajtori határban, Kajtor puszta északnyugoti részén, Báránd délnyugoti határszéle mellett. Csűrös kert Kajtoron, a gazdasági c .űr ott tartatik. Felső Kajtori puszta határának kelet felé eső részén, a szomszéd Seregélyes község nyugoti határszéle mellett. Ugyanezen határokkal Göbölkut Kajtoron. Ez előtt 30—40 évvel a pusztát haszonbérlők birták, s az ott jelenleg beomlott kútnál szokták göböljeiket

1

" itatni. Töltési Kajtoron, a kajtori Éren közlekedés végett lévő töltésről elnevezve. Fekszik a Kajtor puszta északi és Báránd puszta déli határa között. Csira halom Kajtoron. Néveredete nem tudatik, Kajtor puszta délkeleti és Seregélyes község nyugati határszéle mellett. Murvás-gödör

2() Kajtoron. Kavicsos, murvás hely, honnét hajdan az utvonalakra murvát hordtak. Kajtor puszta északnyugoti részén, a szomszéd szentiváni puszta keleti határa és a fehérvári országútvonal mellett fekszik. Országúti — Kajtoron — a Székesfehérvárról Szekszárdra vezető országút vonala mellett. Fekszik Kajtor puszta nyugoti részén a szomszéd szentiváni határ délkeleti vonala mellett. Katymár Kajtoron, néveredete ismeretlen. A szomszéd Báránd puszta délnyugoti határához közel fekszik. Méhes völgy Báránd pusztán, délnyugotról északkeletnek nyúló völgyecske, hol tavasszal a rét buján termi a mezei virágokat, s a méhek igen szeretik, Báránd puszta délnyugoti részén a szomszéd Szentiván puszta északkeleti határvonala mellett. Lisztes ut Báránd pusztán. Bárándrpl Föveny pusztán átal Tácz helységbe vezető közlekedési út, melyen a táci malomba szokták az őrleni való gabonát és onnét vissza a lisztet szállítani. Báránd puszta nyugoti részén a szomszéd Tácz községhez tartozó Föveny puszta délkeleti határvonala mellett. Sashalom Báránd pusztán. Egy kerekded domb, néveredete nem tudatik. Fekszik Báránd puszta északnyugoti részén, Székesfehérvár város déli határvonala mellett. Fischer tó Báránd pusztán. Hajdan kis tó volt, most kiszáradt szénatermő lapály. Fekszik Báránd puszta északi részén Székesfehérvár város déli határvonala mellett. Temető Báránd pusztán, a temető helyről. A puszta közepén van. Szürüs kert;

21 Bárándon, a gazdasági szűrük ott vannak, a puszta közepén fekszik. Kettősi Báránd pusztán. A seregélyesi határ szélén két egymás mellett álló csárdáról kapta nevét. Báránd puszta keleti részén, a szomszéd Seregélyes község nyugoti határvonala mellett. Kazalos

22 Bárándon. Bő szénatermés idején a szénaboglyák ott rakattak össze nagyobb mennyiségben. Báránd puszta északkeleti részén a szomszéd Seregélyes község északnyugoti határvonala mellett. Mocsáros Bárándon. Erős mocsáros hely, a puszta közepén. Ebvár egy kis tojásdad formájú földfelhányás. Hajdan erődítmény lehetett, néveredete nem tudatik. Báránd puszta déli részén, a szomszéd Kajtor puszta északi határvonala mellett. Ugyanezen határokat találjuk Bolondvámál és Bikavölgynél is. Bolondvár-'

! nagyobb, kerekded földfelhányás, valóságos emberi kézmű. Hogy valami erődítmény lehetett, az ott talált római régi cserépedények és időnként a földben találandó pénzdarabok tanúsítják. Néveredete nem tudatik. Bikavölgy Bárándon. Egy kerekded völgy, néveredete nem tudatik. Aba, 1864. július 23-án. Szűcs Pál jegyző Pecsét: Aba falu pecsétje: sarló és ekevas valamint három szál gabona. Jegyzetek 1 Sármellék = a Fejér megyei Sárrét népies neve. írásos forrásokban a XIV. századtól fordul elő. 2 Sárrét, régiesen Sárrété a Bakonyalja keleti részén, a Balaton árkának szerkezeti folytatásában, Veszprém és Fejér megyében, Várpalota és Székesfehérvár között, 104 m átlagos tengerszint feletti magasságban, a Sárvíz folyása mentén elterülő, egykor mocsaras táj neve. — Évszázadokkal előbb dél felé kiterjedtebb volt, a Velencei-tó déli előtere (a Nádas- vagy Szerecseny-tó is) összefüggött vele. ;í Első okleveles emlékünk 1334-ből van Abáról. 4 A Sárvíz a Duna jobb parti mellékvize, a Sárrét vízgyűjtője. 5 1672-ben a Feordősök, majd a Fiáth, végül a Buus család birtokába kerül. fi A címertani kutatások ezt a feltevést nem támasztják alá. 7 Puszta = olyan lapályos vagy gyengébben hullámos terület, amelyet gyérebb vagy dúsabb fűnemű növényzet borít. Lehetnek rajta itt-ott fák, cserjék is.