Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

visház". — Más várostelepülés nincs is a megyében. Dunaújváros ősét a Pentele nevű faluban és Pest megyénél leírt Dunapentele községben kereshetjük. Az országleírás községről községre pontosan tudósít a megye vízügyi helyzetéről. Megtudjuk, hogy patak, folyó vagy állóvíz, tó, csatorna, forrás vagy kút szolgálja-e a vízellátást. Faluról falura felsorolja az ott folyó patakot és annak használhatóságát. A pataknak nincs külön neve, legfeljebb a nagyobbaknak, amelyeknek útja több falun át vezet. így pl.: Csurgó, Gója, Malom-patak. A többi (a kisebbek) általában a falu nevét viseli. Megismerjük a patak eredetét és további sorsát. Folyóba, tóba vagy csatornába ömlik-e és azt is, ha már a falunál megszűnik. Pl. Csurgón a Malom-patak a falutól félórányira a Gójába ömlik. Fahídon lehet rajtuk közlekedni. Némelyik mellett töltés is van, amely árvíz idején védelmet nyújt. Van falu, amelyben több patak is folyik. így pl. Ondot falut három oldalról is patak veszi körül. A legtöbb patak malmot is hajt. Innen a malompatak és a patakmalom elnevezés. Vannak falvak, ahol több patakmalom is őröl, pl. Igaron és Zámolyon is öt. Közlik azt is, hogy a patak vize iható-e. Pl. Zámolyról megjegyzik, hogy ott a patak vize rossz. Tudósítanak a patak vizének minőségéről. Pl. Szár patakjának vize mocsaras, csak állat számára alkalmas. Ugyanazt jegyzik meg Mány patakjáról is. — Előfordul, hogy a patak egyéb lefolyás hiányában mocsarat alkot. Ez látható Székesfehérvárnál, ahol a Csurgó és Foja patak 3—4 láb mélységű mocsárban végződik. Ugyanez a helyzet Iszkaszentgyörgynél és más helyeken is. Számos helyen a patakon kívül, vagy annak hiányában tó vagy forrás szolgálja a vízellátást. Mór főterén egy kis tó van és a hegyekből eredő források is. Mindegyiken híd is van. Mórott a piactól negyedórányira északra is van egy kis tó, két malommal. Csákberényben a falu végén van egy kis tó, amelynek jó a vize. Sukorónak egy nagy tón kívül más vize nincs. Velencénél egy nagy tó kezdődik (Velencei-tó). Ebbe ömlik a Pázmándról jövő patak. Sárosánál közvetlen a falu mellett van egy nagy keskeny tó és három kis tó, Egresnél egy mocsaras fenekű hosszú tó. Igarpuszta taván öt malom látható. És még folytathatnók a kisebbnagyobb tavak felsorolását, mint Veleg, Bodajk, Mezőkomárom stb. A tavakon és patakokon kívül kisebb-nagyobb csatornák is szolgálják a vízellátást. Legjelentékenyebbek a Sárvíz-csatorna, amelyről több község: Sárvár, Kiskeszi, Urhida, Szentmihály, Pentele, Szabadbattyán, Soponya, Sárkeresztúr, Kishörcsök-, Halvan-, Örspuszta stb. vízrajzi leírásánál történik említés. A Sárvíz magasan feltöltött árkai miatt híd nélkül seholsem járható. Partjai mentén vizes és mocsaras rétek húzódnak. Nagy részük nádas. Egész környéke inkább tekinthető víz alatt álló, náddal benőtt rétnek, mint mocsárnak. Folyói közül a megye határát érintő Dunáról csak Ercsinél és Rácszentpéternél tesznek említést. Itt közvetlen a falu alatt folyik, és két szigetet alkot. A Sióról azt jegyzi meg, hogy egyes szakaszokon a medre homokos, de vannak mocsaras és náddal benőtt partalakulatai is. Katonai szempontból nem volt közömbös a rétek, mezők, legelők állapota. Tudni kellett ezt pontosan a lóállomány érdekében. Ezért olvasható falvanként részletes tájékoztató a legelőkérdésről. Megtudjuk pontosan, hogy hol száraz, hol nedves vagy mocsaras a rét. Azt is megemlítik, ha valahol csak időnként, esőzés idején nedvesek a rétek. E tekintetben a megye igen változatos képet mutat. Elég nagy számban vannak száraz le-