Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

pel. Egyik-másik elnevezésnek gondosan utánajárnak. Pl. van „Pipagyújtó-puszta". Előfordul, hogy a helységnév a felismerhetetlenségig eltorzul. Pl. hosszas utánjárás után sikerült rájönnünk, hogy a ,,Kihány os, Kihanya" alatt „Kishantos-puszta" rejtőzik. A nyelvtudás hiányából származik, hogy ugyanazt a helységnevet más helyen kisebb-nagyobb eltéréssel másképpen írják. A szilárd épületek között minden esetben a templom, elég gyakran a vendéglő (vendégfogadó, csárda), az urasági kastély, a nemesi udvarházak, a telkesgazdák (jobbágyok) épületei, elég gyakran gabonahombár (magtár) szerepelnek. Ritkaságszámba megy a községháza, iskola. Elég gyakori a malom, a serfőzőház, sőt egy szélmalomról is van említés.

27 A falukép meghatározó épülete a kiemelkedő helyen, hegyen, vagy domboldalon, néha a faluvégén épült templom. Masszívan épült. A lakosság számához és anyagi erejéhez mérten volt jólépült (nagy) templom, középszerű és kistemplom (templomocska). Közvetlen közelében épült a plébánia és a plébános lakása. A templomot rendesen kőkerítés övezte. Hasonlóképpen a templomudvart is, a cíntermet, amely a falu első temetője volt. Csak a lélekszám növekedtével jelöltek ki külön temetőhelyet, amely rendesen a templomkerthez csatlakozott. A templom műszaki leírása nem tartozott az összeírok feladatához. Néhány helyen a templomon kívül kápolnát is említenek a masszív épületek között. Templom alatt csak a katolikus templomot értették. A református és evangélikus templomot külön megnevezték. Előfordult imaház néven való említése. Volt a megyében zsinagóga is. Volt falu, ahol két templomot is említenek. Doboznál kiemelik, hogy erős, régi temploma van. Az urasági kastély a falu közelében kiemelkedő helyen, gyakran dombon épült. Gazdasági épületek egész sora vette körül. A közelben a cselédség lakásaival. Magát a kastélyt kőkerítés vette körül. Az országleírás szerint többek között: Mór, Isztemér, Csákvár, Csurgó, Pentele, Polgárdi, Nagyláng, Zsámbék, Lovasberény ben van urasági kastély. Műszaki leírásukra azonban, akárcsak a templomnál, nem térnek ki. Szerényebb külsejű, de szilárd épületek a nemesi udvarházak. Ezek is kőfallal körülvettek. Nemesi községként emlékezik meg az országleírás: Berzencze, Szentpéter, Velence, Felsőalap, Tinord, Bogáráról. A vendéglő építészetileg is kifejezte a falusi kurtakocsmától való különbségét. Nemcsak szórakozóhelyül szolgált, hanem egyéb összejöveteleknek is helyet adott. A gabonahombárnak rendeltetése is megszabta, hogy tartós építmény legyen. Külön községházát nem igényelt az akkori falusi önkormányzat. Iskolaépülettel is ritkán találkozunk, bár ez nem jelenti, hogy nem volt a faluban tanítás. Elfért az a néhány gyerek a tanító lakásának egyik szobájában is. Szilárd épületnek számított, bár ritkaságszámba ment a sörház és a sóhivatal. Volt a megyében egy szélmalom is (Dégen).

28 Igazi város csak Székesfehérvár, amelynek korabeli magyar nevén kívül német, délszláv és középkori latin nevét is ismerik: Stuhlweissenburg, Bielograd, Alba Regalis. Városképalkotó, kiemelkedő masszív épületekben bővelkedik a belső városban és a külső városrészekben egyaránt. Ilyenek a püspöki palota, a plébániatemplom, a pálos, karmelita, ferenceskolostor, továbbá a városi nemesség és jómódú polgárság lakóházai. A budai külvárosban is van egy „középszerűen" épült templom. Szilárd épületének számít: a malom, a sörház és a postaépület is. Ezekhez csatlakozik több vendéglő és lakóház is. A szerb városrészben is van két templom. Masszív épületnek számít a sóház és számos polgárok — és nemeslakta „ci-