Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején
helyen elvonult és csapataival rövidesen Pápa alá érkezett. Itt hozzá csatlakozott Eszterházy Antal, a vár parancsnoka. Heister a hírekre seregével Érsekújvár környékéről azonnal útnak indult, Komáromnál átkelt a Dunán és erőltetett menetben közeledett Székesfehérvár felé, hogy megütközzék Forgách csapataival. Forgách azonban akkor már Győr megyében táborozott. Urli székesfehérvári katonai parancsnok Forgách elvonulása után május 13-án éjjel .,a szegénység végső romlásával" a csíkvári külvárost teljesen felperzselte. Heister május 16-án érkezett Fehérvárra, ahol a kurucérzelmű Naczkel György prépostsági káplánt lecsukatta. A szabadságharccal rokonszenvező papot a város német polgársága azzal is vádolta, hogy a német származású Nesselrode fehérvári prépostot állandóan támadta. Heister május 22-én Csíkvárnál megütközött Domokos Ferenc ezeres kapitány csapataival, a passust bevette, majd Várpalota ellen indult. A Palota melletti táborból május 28-án Vánosy Lőrinc székesfehérvári harmincadost utasította, hogy a nemrég hűségesküt tett „hitszegők" ingó és ingatlan vagyonát, valamint újabban a kurucokhoz csatlakozott Eszterházy Antal magyaralmási és csákvári birtokát a kamara részére foglalja le/ 6 Heister május 31-én Veszprémre támadt. A székesfehérvári jezsuita rendház diariuma szerint katonasága a várost kifosztotta, felégette, a kanonokokat és más egyházi személyeket bántalmazta. Kecskeméti Mihály prépost három sebet kapott/' 7 Eszterházy Antal május végén néhány napig''*, majd a június 13-i koroncói vesztett csata után, június közepétől kezdve az ősz beálltáig hónapokon át Székesfehérvár környékén tevékenykedett, ahonnan Rákóczitól több ízben tüzérségi erőt kért, hogy a várost visszafoglalhassa/'" A kurucok állandó jelenléte miatt a székesfehérvári tanács és a polgárság éjjelnappal talpon volt. Szüntelenül ásta a sáncokat és építette a Palotai kapu előtti körbástyát, az 1701-ben felrobbantott falakat újból helyreállította. A munkálatokhoz a megyének a közeli falvakból naponta 100 munkást és 20 szekeret kellett biztosítani. A polgárság készenlétben tartása szinte állandósult, mert a kurucok folytonosan rácsaptak a városra. 0 '' A szoros blokád miatt megnehezült a város lakosságának és katonaságának az ellátása is. A polgárság csekély gabona- és takarmánykészleteit meg kellett osztani a katonasággal. Az utak bátortalansága miatt a lakosság nem tudott a városba gabonát behozni. Csak a prépostság és a jezsuiták rendelkeztek némi tizedgabona-készlettel, melyet Vánosy harmincados a vármegyékre kivetett gabona beszállításáig, a katonaság részére zárolt. Urli városparancsnok pedig a tehetősebb polgároktól vágómarhákat vett igénybe, hogy a katonaság és a labanc megyei funkcionáriusok ellátását biztosítsa. Székesfehérvár eleste a dunántúli kuruc hadműveletek sikere szempontjából érzékeny veszteséget jelentett. Rákóczit sokat foglalkoztatta a város visszafoglalásának a terve. Eszterházy Antal is, aki 1704 tavaszán és nyarán hónapokon át Csikvár és Dunaföldvár körzetében táborozott csapataival, arra törekedett, hogy Székesfehérvárt visszavegye. Amikor Károlyi utasította, hogy Csikvárt hagyja el, Eszterházy tiltakozott a rendelkezés ellen. Arra hivatkozott, hogy ha az ellenség a csapatelvonásról értesül, meg fog erősödni. Fehérvárt már annyira kiéheztette, hogy az harc nélkül is a kurucok kezébe fog kerülni.' 1
