Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

Szemléltetően tárja elénk az országleírás a korabeli faluképet. Konkrét képet nyújt a török hódoltság megszűnését követő évtizedek falurendjéről- Kitűnik belőle, hogy a töröktől viszonylag megkímélt területeken, Észak-Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben a középkori kisfalurendszer csaknem érintetlenül fennmaradt. Vas, Sopron, Somogy, Veszprém, Heves, Zala és Baranya megyében is több száz egymáshoz közel eső község maradt fenn. Ezzel szemben a Tiszántúlon, a Nagy- és Kiskunságban, valamint a Jászságban is a régi települési rend felbomlott. Itt az elpusztult középkori falu már nem épült fel. Elfoglalta helyét az egymástól távoleső nagyközség. Az új települések széles határában tanyák, szállások, dohány- és zöldségtermelő telepek épültek. Az országleírásban és a térképszelvényeken a régi és az új falu, az ősi és a telepített község alaprajzában szembeötlő különbségek vannak. Míg az utóbbiak fejlettebb faluképet, nagyobb térarányt és rendezettséget mutatnak, az előbbiek megrekedtek településformájuk korábbi pontján. Kevesebb a mozgás, a levegő bennük. Faluképük is igénytelenebb." Az országleírások nem közigazgatási rangjuk, vagy lakosságuk társadalmi helyzete szerint számolnak be a falvakról, hanem építésmódjuk, külsejük, a bennük levő szilárd (masszív) épületek számaránya szerint. Nyilvánvaló, hegy ebben az érdeklődésben katonai érdek, köztük a beszállásolás lehetőségei is szerepeltek. A falvakban általában kevés a masszív épület. Ilyen elsősorban az urasági kastély, bent a faluban vagy különállóan. Magas kőkerítés különíti el a jobbágyság viskóitól. Hozzátartoznak a gazdasági épületek: istálló, magtár stb. Masszívan épültek a jobbmódú nemesség udvarházai is, szintén kőkerítéssel ellátva. Az összeírok nagy, kis és közepes, rendezett és rendezetlen, jólépült, rozoga és silány falvakról beszélnek. Legtöbb jólépült falu az újonnan betelepített területeken, az egykori várközségek és vámhelyek körül van. Minden falunak masszív épülete a templom. Rendesen a hozzátartozó plébániával és paplakkal. Leggyakrabban a jobban épült házak is a templom körül láthatók. Az összeírás általában jólépült templomot, nagy-, középszerű templomot és kis templomot különböztet meg. Említés van kolostorról, kápolnáról, remeteházról is. Templom alatt a katolikus templomot érti. A református és evangélikus templomot imaháznak nevezi. A templomot is kőkerítés övezi. Zsinagógáról (zsidótemplomról) is van említés. 12 A templom után külsőleg is impozáns épület a vendéglő (fogadó, csárda, kocsma). Szintén masszív (szilárd) épület. Itt mérték az év nagyobbik részében az uraság borát. A jobbágysorban lévők bormérőhelyei a falu végén meghúzódó kurtakocsmák voltak. Az országúton is voltak jólépült vendéglők, sőt egy-egy nagyobb malom mellett is. Pl. Somogy megyében a Malom-csárda. A néptelen országúton gyakran csak a csárda volt az utasnak egyetlen tájékozódási pontja. Éjjeli szállása, sőt itatóhely, és a postakocsi állomása is. A templomon, az urasági kastélyon és nemesi udvarházon kívül alig találunk más szilárd épületet a faluban. Községháza inkább csak a régi telepítésű helyeken van. Azokban is ritkán. így pl. Bars, Trencsén, Nyitra, Komárom, Hont, Esztergom és Somogy megyében. Van olyan megye, ahol ritkaságszámba megy, vagy egészen hiányzik. Ugyanez mondható az iskolaépületről is. Ez korántsem jelentette azt, hogy egyáltalában nem tanítot-