Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

hogy a király elvesztette legkedvesebb lovát, egy tiszta fekete, nagyszerű paripát, amelyen addig semmi betegséget sem lehetett észrevenni, most azonban hirtelen, élettelenül összeesett. Ezt sokan rossz előjelnek tartották. Érd később lakatlanná vált, a törökök azonban sáncokkal és árkokkal erősítették meg ezt a helyet, hogy ilyen módon is védjék Budát a keresztények portyázásai ellen, és segítsék a Budára irányuló élelemszállítást. Ennek az erősségnek volt parancsnoka Hansa bég. Még ma is róla nevezik ezt a helyet, bár a romja is alig látszik már az erődítésnek, amely a Duna partján, lapos helyen állott. Megmaradtak azonban a török templom alapfalai és kecses tornya. A görög szertartású szerbek, akik a magyarokkal együtt a törökök kiűzése után telepedtek le itten, a maguk templomává alakították át ezt az épületet. Számosan vannak, és kunyhóik hosszú sorban állnak a mélyfekvésű folyóparton. Ezért van, hogy már csekély áradáskor is elönti őket a Duna, mégpedig annyira, hogy csónakon kell közlekedniök egymás között. A falu nyugati és déli része magasabb fekvésű, és ennek lejtőjén házak épülnek. Itt van a földesúrnak, Illésházy grófnak a kastélya is, a lejtő emelkedettebb részén. Ez az épület dísze a falunak, urasághoz illő pihenőhely, de egyszersmind gazdasági központ is. Négyszögletes, földszintes építmény, de magasabb fekvése miatt távolról emeletesnek látszik. A kastélytól jobbra, de kissé lentebb áll a néhány évvel ezelőtt épült templom. Innen kezdve ismét dombosra vált át a síkság egészen Földvár felé, de ahol a Dunához közeledik, ott leereszkedik, és magas parttal szegélyezi a Dunát. Ennek a dombságnak a belsejében és a szélén egyaránt szántóföldek vannak, melyeknek homokos talaján a rozs megterem. így érvényét veszti az a szólásmód, mely szerint hiába dolgozik az, aki a partot szántja. A szigeten lévő erdőcskén kívül más erdeje nincsen, de van helyette szőleje ugyanott. Ezen a vidéken vannak Potentiana romjai, melyekről a magyarok évkönyveit kívül más forrás nem emlékezik meg. Lazius ezt írja erről: a magyar évkönyvek Attila történetével kapcsolatban említik Potentianat, melyről minden más forrás hallgat. A magyar nép hagyománya azonban azt tartja, hogy Potentiana a rómaiak városa volt, és romjai megtalálhatók Thetenben, melyet a magyarok Adómnak neveznek. Római feliratok is találhatók ezen a helyen. Nem hallgathatom el azonban, hogy Antonius szerint valamiféle mezőség volt majdnem ugyanezen a helyen. Vajon ezt nevezték-e később Potentianak, annak eldöntése nem az én feladatom, de az bizonyos, hogy Lazius összezavarja Tétényt és Adonyt (így írjuk helyesen e neveket), mert ez két teljesen különböző hely. Annyi bizonyos, hogy ezen a környéken bőven találhatók római emlékek. Ásás, vagy szántás alkalmával alig mozgatják meg a földet anélkül, hogy ne találnának érmet, vagy követ, mely római felírást visel. Kiterjedt városnak kellett itt állnia, melynek sáncai Érdtől Százhalom faluig nyúlnak. Csodálatos, hogy az igen szorgalmas Marsigli

5

' nem vette észre ezeket. 29. Százhalom falucska a Dunának ugyanezen a partján van negyed mérföldnyire Érdtől, kissé eltávolodva a potentianai sánctól, amely a folyam felé meredeken, a falu oldalán pedig lejtősen emelkedik. Tovább, az Érd, Százhalom és a bátai major közötti területen, sok halom látható. A falu is ezektől kapta a nevét, bár száznál többet is számlálhatunk. A hatalmas potentianai sáncoktól nem messze kezdődnek és szép sorban, határjelek módjára állnak a kies síkságon, a szőlők közelében. Azt is gondolhatnánk, hogy lekaszált széna van felgyűjtve sűrű csomókban. Még senki sem jött rá, hogy mik voltak ezek? Talán táborhely lehetett. De mi szükség a táborban halmokra? Némelyek szerint liszttel voltak behintve, hogy a bőséges élelemkészlet látszatát keltsék. Mások sírhalmoknak tartják, vagy őrállásoknak. Mivel azonban a történelem hallgat erről, nehéz volna valami biztosat mondani. 30. Ercsi fél mérföldnyire van Százhalom alatt. A part itt is lejtős, a folyammenti síkság azonban szélesebb, ezért a falu is kiterjedtebb. Lakói szerbek és németek, de van közöttük kevés magyar és tót is. Foglalkozásuk bor- és gabonatermelés, a talaj mindkettőre kedvező. Egy sziget is tartozik hozzá, kevéssel a falu alatt. Ennyi a Vértesaljai járás leírása. Felsoroltuk mindazokat a falvakat, melyekről tudomásunk van. Ha valaki többről is tud, az folytassa a következő oldalakon. II. szakasz A sárréti járásról A sárréti járás a fekvéséről kapta a nevét. A legnagyobb része az iszapos Sárvíz folyó mentén terül el, azért Sárrét a neve. A folyó közelében lévő földek salétromosak, bőven termik a gabonát, főként a búzát, és dús legelőül is szolgálnak az állatoknak. A Dunához közelebb eső földek már gyengébbek, mert nemcsak szárazab-