Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

kezdte, újból őrséget helyeztek a városba, nehogy az ellenség kezébe kerüljön. Ez nemcsak gyakori csatározásra adott alkalmat, hanem komoly ütközetekre is. Most azonban, a felséges Mária Terézia királynőnk uralkodása alatt, ami szerencséje az egész országnak, a mi városunk is megújulni kezd. Ehhez kívánunk sok-sok sikert, mert a régi virágzásnak még nagy híjjá van. XXXII. §. A város leírását az alábbiakban adjuk: A Belváros erődítése nem alkalmazkodik semmiféle szabályhoz, hanem a sziget hosszúkás alakját követi, észak—déli irányban. A romok világosan mutatják, hogy hajdan, amikor szent István megépíttette, kisebb kiterjedésű volt, de később, a gyakori ostromok alkalmával ismételten leomlott, és újból felépítették, és ennek során újabb és újabb bástyákkal gyarapodott. Az egész belváros hosszúsága 440 öl,

56a a szélessége pedig alig felényi ennek a méretnek. Két kapuja van a városnak, az egyik az, amelyet régebben budai kapunak hívtak, most pedig bécsi kapunak neveznek, a másik a belgrádi kapu. Ez nyugat felé nyílik, amaz pedig északra tekint. Ezen a kapun látjuk Albánia szobrát, egy kőből faragott nőalakot, a falba mélyítve. Alatta négyzetalakú feliratos kő van, de a betűk az olvashatatlanságig elkopottak. Belül, e kapu közelében bal oldalt hátranyúló szögletben vannak a királyi palota romjai, melyet — úgy hiszik — szent István építtetett. Ugyanezen a soron, dél felé körülbelül 300 ölnyire van a Szűz Máriáról nevezett prépostság épülete, mellette pedig az ugyancsak Szűz Mária tiszteletére épült, hajdan sok kincséről és a királysírokról nevezetes bazilika romja, néhány helyreállított kápolnával. Ebből következtethetjük, hogy egykor több kápolna vette körül a bazilikát. Ezzel szemben északra, csak egy utcával elválasztva áll szent Ferenc rendjének elég szépen épített temploma. Ettől nyugatra, kissé emeltebb helyen van szent István temploma, régi, de tágas épület, magas kettős toronnyal. E két torony egyike hegyes, régi divatú, a másik azonban csak nemrég épült közköltségen, Nagy János városbíró gondoskodásából. Ez már szebb formájú és harangja is van. Ezt a templomot plébániatemplomnak nevezik, mert a városi polgárság istentiszteletének céljára szolgál. Ettől északra, a közelben áll a szent Anna kápolnája, a templomhoz tartozó temetőtől körülvéve. Ezeken kívül még két templom van a városban, az egyik a jezsuitáké, a másik a karmelitáké. Amaz a bécsi kapu közelében van, és csavaros művű török templom veszi körül, emez pedig a város déli végénél áll, amerre hajdan a város harmadik kapuja nyílott. Egyébként a város egész területe négy részre van felosztva, a középen pedig térség, vagyis tágas piac van, alkalmas a polgárok kereskedésének lebonyolítására. Itt van a városház és más előkelőbb házak, melyek szép sorban, mintegy kerítésként veszik körül a négyszögű teret. Emellett azonban a többi városrész házainak is megvan a saját dísze és kényelme, mert kőből épültek és utánozni igyekeznek a város hajdani képét, XXXIII. §. A városfalon kívül van a két külváros. Az egyik a szerb, vagy népies néven rácváros, amely nyugati irányban, mocsarakkal körülvett szigeten fekszik, és elég nagy kiterjedésű. A sok, de alacsony ház több utcát alkot, melyeket csak egy árok választ el a belvárostól. Ha a városfal ezt a külvárost a belvárossal együtt körülvenné — úgy vélem — Fehérvár nem állana hátrább Magyarország egyetlen városánál sem. A másik külváros a bécsi kapun kívül van, száraz és kissé magasabban fekvő talajon, sok villával és számos alkalmas lakóhellyel, a Gaja folyócska mentén. Innen kapja a vizet, és ez hajtja a malmait is. A várost körülvevő síkság csupa szántóföld, csak a keleti oldalon vannak szőlőtermesztésre alkalmas dombok, melyeken jóízű, de kevésbé erős bor terem. Fél évnél tovább nem tartható el ez a bor, mert meglágyul, vagy megecetesedik, kivéve, ha jobb pincében tartják. Mint már mondottuk, jobb búza sehol sem terem, mint a fehérvári síkságon. A városhoz tartozó terület kevés, és ennek is mintegy negyedrésze mocsaras, nincsen más haszna, mint, hogy körülzárja a várost, és halat, főleg pedig csíkot ad. A nád ad némi hasznot, de fa kitermelésére nincsen alkalom az erdők távolsága miatt. A Fehérvárt körülvevő falvak a következők: keletről Pákozd, délről Csikvár, nyugatról Csór, és így tovább; valamennyi alig fél órányi távolságra van a belvárostól. A földművelés tehát kevés megélhetést nyújt a polgároknak, bőséget pedig szinte semmit. Aki szereti a földművelést, annak idegenben kell földet bérelnie. A Belváros, vagyis a vár, elég sűrűn van beépítve: 119 ház van benne, és ezeknek nem csekély része a katonaságé, a papoké és a kolostoroké. A Rácvárosban körülbelül 220 házacska van a korábbi 150-nel szem-