Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

Péterffy Ida: KOVÁTS SÁMUEL prédikátor és literátor 1770—1830 A több mint másfél évszázaddal ezelőtt Bicskén, majd Csákváron működött „akadémikus rektor", református prédikátor és buzgó literátor Kováts Sámuel neve méltatlanul merült feledésbe. Szinnyei; Magyar írók élete és munkái VI. kötetében még részletesen ismerteti munkásságát, de ezt követően évtizedekig nem szerepel az irodalomtörténeti kiadványokban. Mint Csokonai barátjának többször is felbukkan a neve a Csokonai emlékek c. 1960-ban megjelent kötetben (Vargha Balázs). 1966-ban A magyar valóság versei (Csanádi Imre) között az ő realista szemlélettel írt sorait is megtaláljuk. 1973-ban, a Csokonai évforduló alkalmával a debreceni egyetem Studia Litteraria sorozatában (11. sz.) Kováts Sámuel, Csokonai jó barátja címen jelent meg róla tanulmány e sorok szerzőjétől. Ez az írás azonban adós maradt életének, sokrétű munkásságának, tudósokkal, írókkal, költőkkel való széles körű kapcsolatának teljes igényű bemutatásával. Ezt a hiányt kívánja pótolni jelen tanulmány, melynek összeállításához a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, a korabeli folyóiratok, könyvek bőséges választéka szolgált alapul. A 19. század első évtizedeiben minden irodalmi kezdeményezés lelkes támogatója, maga is egyszerű, de serény munkása volt Kováts Sámuel. Egy, a ma már alig ismertek közül, akik: alapoztak a nagyok égbetörő építményéhez. írjanak ódát Melpomene kedvelti Virág, és Berzsenyi termett Lantosaink; Mi akiknek magos athéni szárnyon Lengni nem engedték a múzsák, járjuk alantan A Helicont 1 írja hozzá Vitkovics verses levelében, ö magáról józan önkritikával így vall: „Én, ha nem születtem, legalább szerettem volna Poétának születni."'

2 Ez a „szerettem volna" hajtotta egy életen át, hogy kinyújtsa baráti kezét költő társai felé, „ha borostyán Nem fedez is; de azok hogy meg ölelnek elég: A' kiket a Múzsák Egénn maga Lantos Apolló Első nagyságú Tsillagainak nevezett," írja Baróti Szabó Dávidhoz.

3