Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Dani Lukács: A Dunai Vasmű első évtizede 1950 – 1960.

járási székhely lett, hanem helyet kapott életében a könnyűipar is. A város 1957—58-ban — az elsősorban nőket foglalkoztató — Vörös Október férfiruhagyárral, fehérneműgyárral, majd fésűsfonodával gazdagodott. További jelentős létesítmények átadására került sor a Dunai Vasműben is. 1957. október 19-én a 11. nagyolvasztó, majd 1958. január 31-én a vegyi üzem avatása történt meg. Ugyanekkor lendületet kapott a meleghengermű építése. 1957 tavaszán az országos pártértekezlet tiszteletére a gazdaságos termelésért szerveződött verseny az acélmű dolgozóinak kezdeményezésére. Ennek keretében június folyamán igen kiváló minőségű acélt gyártottak. Év végén — e verseny eredményeként — a Dunai Vasműben 8 millió Ft megtakarítást értek el, csak újításokból. 1958 nyarán pedig az egymilliomodik tonna vas csapolására került sor. Az ország gazdasági helyzetének erősödésével párhuzamosan emelkedtek a város beruházási keretei. A tanács 1957 januárjától a városi beruházások gazdájává vált. A női munkalehetőségek megteremtése mellett a lakáskérdés megoldását tekintette fő feladatának. Az ellenforradalom leverése óta 1958 őszéig 369 új lakást építettek. Az év nyarán adták át az új város 4500. lakását. Ezzel párhuzamosan újabb 800 lakásba a távfűtést, 900-ba pedig a gázt vezették be. Az építkezők számára 1958-ban több mint 300 házhelyet osztottak ki. Ezekre a beruházásokra a hároméves terv (1958—60) keretében kerlüt sor. A terv városépítési kerete meghaladta a 200 millió forintot. Az erre épülő 1959-es város-politikai terv több, mint 300 lakás átadását, több száz építésének megkezdését, közel 250 házhely juttatás végrehajtását, újabb munkásszállodák építését, a 400 ágyas kórház építésének előkészítését irányozta elő. A hároméves terv esztendeiben a városépítés felgyorsulása, a meleghengermű építésének fokozása mellett új könnyűipari üzem létesítésével kapcsolatos munkák is megindultak. 1959-ben megkezdődtek a szalmacellulóze és papírgyár előkészítő munkálatai. A város muskásosztálya a mezőgazdaság szocialista átszervezésében nyújtott segítség mellett magáévá tette a Központi Bizottság 1959. évi márciusi határozatában foglaltakat. A határozat nyomán, — hogy 1959 végére érjük el a hároméves tervben az 1960-ra tervezett színvonalat népgazdaságunk egyes területein — szocialista munkaverseny bontakozott ki a város üzemeiben. A kongresszusi munkaverseny során alakult ki az üzemekben a szocialista brigádok mozgalma. E brigádok nemcsak a termelési, hanem politikai, művelődési és erkölcsi követelményeket is támasztottak magukkal szemben. A verseny keretében a vasmű több üzemében (pl. a karbantartó, az öntöde) kommunista vasárnapokat tartottak. A kohászok 15 ezer tonna vas termelését vállalták terven felül, a martinászok 1959 utolsó negyedében — november 7-től a VII. kongresszus megnyitásáig — napi ezer tonna acél csapolását vállalták. A felajánlásokat teljesítették, egyes helyeken jóval a határidő előtt (pl. vegyi gyárrészleg), a Dunai Vasmű pedig december 20-ra teljesítette. Kiemelkedő eredmények születtek más üzemekben is. A férfiruhagyár pl. 1959 tavaszán, a vasmű mellett szintén elnyerte az élüzem címet. Az építőiparban 10 napos mozgalom bontakozott ki a határidők rövidítése érdekében. A verseny tovább folytatódott a kongresszus után is. A város tízéves jubileumának évében a Dunai Vasműben több mint kétszáz, az építőiparban több mint hatvan, a könnyűiparban több mint 20 brigád