Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)
TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.
Az 1942-ben, egész éven át tartó építkezési munkálatok nem folytak zavartalanul. Sok gondot okozott a munkaerőhiány. A munkásokat vidékről és Erdélyből kellett toborozni. Mivel a közellátás már erősen akadozott, a munkásokat csak nagy üggyel-bajjal lehetett az építkezés helyén megtartani. Székesfehérváron szabad munkaerő már nem állt rendelkezésre. A város nagy ipari üzemei munkáslétszámukat állandóan növelték, de a közeli Péti Nitrogénművek is sok székesfehérvári munkást foglalkoztattak. A Magyar Bauxitbánya Rt. ezért arra gondolt, hogy munkáskolóniát létesít. Erre a célra egyelőre 100 munkáslakás építéséhez a várostól 7 V2 hold terület adományozását kérte. 19 1942 végén a gyártelep 1—2. számú csarnoka elkészült, a 3—4. sz. csarnok tetőfedő munkálatai pedig 1943 februárjában fejeződtek be. A szerelési munkálatok 1943 elején lázas ütemben folytak. 20 Közben Kóder Frigyes és Emöd Gyula kohómérnökök vezetésével egy kb. 30 főből álló csoport közel félévet töltött a Dürener Metallwerke berlini és wareni gyárában, hogy a gyártási technológiát elsajátítsa. A gépi berendezés szerelése Láng Jenő üzemvezető főmérnök és Éder Ernő gépészmérnök irányításával folyt. A berlini cég gépszállításait azonban az egyre fokozódó háborús nehézségek nagy mértékben megnehezítették. A rendszertelenül szállított alkatrészek a szerelésnél sok gondot okoztak, nagy eltéréseket mutattak, pótlásuk és átdolgozásuk emiatt sok időt vett igénybe. 1943-ban már látható volt, hogy egyes fontos gépek a tervezett időre nem fognak Németországban elkészülni. A berlini cég a késedelmet úgy akarta áthidalni, hogy az eredetileg tervezett hengersor helyett 1943-ban egy kiöregedett hengersort szállított, melyen a Dürener Metallwerke gyártelepén az alumíniumhengerlés hőskorában, 1906-ban dúralumínium lemezeket hengereltek. A tervezett Schloemann gyártmányú prés helyett pedig egy azonos teljesítményű francia gyártmányú prést küldtek, melynek üzembe helyezésére 1944-ben már nem került sor. 21 Az első üzemszerű hengerlés 1943. április 21-én történt meg. Az első saját gyártmányú lemezt május 17-én nemesítették. 22 A gyártelep összes épületei 1943. augusztus l-ig a kantinig bezárólag elkészültek. Az öntöde és hengermű júliusban üzemképes állapotba került. 1943 júliusban, az első normális üzemi hónapban 36,560 kg lemezt állítottak elő. 23 A hengermű és öntöde üzembe helyezése után, a többi gépi berendezés folyamatosan érkezett a székesfehérvári gyárba. A németek 1943 augusztusában 880 000 P értékű gépet szállítottak. Októberben megérkeztek a csőhúzóüzem gépei. Ugyanakkor nyolc munkás tapasztalatcserére utazott ki Berlinbe. 24 A Székesfehérvári Könnyűfémmű 1943 júliusától november l-ig, tehát 4 hónap alatt 1 600 000 P nyereséget ért el. 25 A munkáslétszám 1943 áprilisában 174 fő, júliusban 232 fő és decemberben 422 fő volt. A gyár 1943-ban 369 tonna félgyártmányt állított elő. 26 A székesfehérvári gyár rövid időn belül a Magyar Bauxitbánya Rt. legeredményesebben dolgozó üzemegysége lett, bár még messze volt attól, hogy teljes gyártási kapacitását elérje. 1943-ban az ajkai üzemek nyeresége 2 500 000 P a székesfehérvári Könnyűfémmű nyeresége 2 935 000 „ a bauxitbányák nyeresége pedig 2 000 000 „ volt. 57
