Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

ték. Hámory alezredes, magyar összekötőtiszt még azt is közli a gyári megbízottakkal, hogy a Heeresgruppe Süd-nél is tanácskozott a gyár sorsát illetőleg. Tudomása szerint a német csapatokhoz, a harcoló magyar alakulatokhoz egyaránt kiment az a parancs, hogy a székesfehérvári Vadásztölténygyárat robbantani nem szabad. Mégis megbízták a gyáriakat, ha robbantási szándékkal harci csoportok érkeznek oda, azt azonnal jelentsék a legközelebbi katonai parancsnokságnak. Hámory, Bartha és Szabó ismételten megígérték, hogy a robbantást meg fogják akadályozni

12

. December 8-án reggel 7 órakor a munkások nagy létszámmal megjelentek a gyárban. Illetményüket és munkakönyvüket is megkapták. Eközben azonban légiriadó lett, és a tömegben zűrzavar támadt. Elhagyták helyüket a tűzoltók, a portások és mások is, akik a közrend fenntartására képesek lettek volna. A kapukon idegenek, főleg lumpenelemek szivárogtak a gyárba, de betódultak a szerb, lengyel nemzetiségű barakklakók is. A légiriadó elég hosszan tartott, és ezalatt a gyárban már lopások történtek. A riadó végeztével a rendet helyreállítani nem lehetett; egész bandák szerveződtek, amelyek módszeresen fosztogatták a gyári irodákat, a konyhákat, az óvodát, a gazdasági épületeket, sőt a szolgálati lakásokat is. 11 óra felé a raktárhelyiségeket törték fel. A rablást meggátolni rendkívül nehéz volt, mert alig tartózkodtak a gyárban megbízható elemek. Végülis Havasi főművezető Bogdán Attila zászlóst kérte meg, aki 12 főnyi alakulatával megszüntette a fosztogatást. A 8-i délelőtti eseményt azért kell hangsúlyozni, mert később, a felszabadulás után, amikor a gyári vagyon számbavétele megtörtént, és néhányat a fosztogatók közül felelősségre vontak, azok a hadiesemények idején megsemmisült értékek listájára szerették volna felvetetni a nyílt rablással eltűnt felszereléseket is. December 8-án 11 órakor a főmérnök ismét felkereste a városi német parancsnokságot, ahol Mayer őrnagy, aki ugyancsak távozóban volt, a város azonnali elhagyását javasolta. A gyárból 12 órakor eltávozott Székely ezredes is, mivelhogy hiába várta előző estétől a német vegyesbizottságot. Székely azzal hagyta el a gyárat, hogy az indexpark bénításán kívül mást nem kíván leszereltetni. Kérte a főmérnököt, hogy a gyárba érkező német parancsnoksággal is közöljék az ő elhatározását, és egyben meghagyta, hogy titakozni fog mindenfajta további bénítás vagy különösen a rombolások ellen. Balogh Kovács főmérnök és az egész vezetőség fél kettőkor két személygépkocsival távoztak el. A gyárban Havasi főművezető maradt, akinek egy harcoló német alakulat parancsnoka megígérte, hogy visszavonulásuk során magukkal viszik Fehérvárról. A Vadásztölténygyár gépei szinte teljesen, kész- és félkésztermékeinek nagy része ekkor visszamaradt. A részvénytársaságnak eddig sikerült megmentenie vagyonát a Németországba hurcolás elől. A kijelölt magyaróvári hely is csak taktika volt a gépek visszatartása érdekében. Ha a szovjet csapatok december eleji támadó lendülete nem akad el éppen Székesfehérvár alatt, a részvénytársaság el is érte volna célját. Csakhogy Székesfehérvár felszabadulása december 23-án következett be. December 8-tól 23-ig a Todt szervezet megkezdte a gépek elszállítását, illetve az a teljes gyári vezetőség eltávozásával a városi lumpenelemek szabad prédájává lett. A gyárban 8-án és 9-én a vezetők közül Havasi főművezető tartózkodott, de ereje kevés volt ahhoz, hogy az üzem területéről eltávolítsa a fosztogatókat, akik 9-én reggel újra megkezdték a rablást. E napon tel-