Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Bold. Mindenható Istenek! mit hallok Dániel? Dán. Ez a' titkos Írásnak ki feitett értelme; Ezt súgta fülembe Israel Istene, kinek irgalmát maid fel-érte gonosságodnak táméntalansága. BoZd. Hiú fenyegetés ez Dániel: el-futott a' Medus és Persa sereg: fenállanak-még Bábylonnak magos bástyái: ámbár agyarkodva kőszőrűllye fogát ellenem az ellenség, nevethetem dühösségét. (Boldi) Dán. Boldisár! mikor ingyen

77 sem véled, útól ér Istennek boszszú-álló keze. BoZd. Illy martzonán szoktál mászszor-is beszélleni: de meghamissétom ma beszédednek hitelességét. Mig kezembe lészen Cyrus, semminek tartom kelletlen fenyegető tsevegésedet. Mert (Vagy)

78 ha el-távozik-is oldalamtúl eddig-való szerentsém; bőven ki-pótollya kár-vallomásomat Cyrus halála. Dan. Töredékeny nádra támaszkodik botor reményed: ugyan "azon Isten ki-szabadéttya vérengező kezeidbűi Cyrust, a' ki téged országodbul, s-életedbül ki-forgat. BoZd. (D) Ha a' te Istened a' Jerusálemi Szent-Egyhátúl el-nem fodithatta (!) az emésztő tüzet; vallyon miképpen ragadnattya-ki markombúi Cyrust? Arbace! Menten-meny, és lábaimhoz hurtzóllyad őtet. ötödik ki-menetel Dániel, Boldisár Dán. Zabolázd-meg szörnyűséges nyelvedet Boldisár! [13b] (ugyan azon Isten és a' te Istenednek) és a meg-ismért igaz Istennek intési ellen ne rugolydozz tovább. Ha az Istennek keze irása, vagy-is inkább árnyéka elébb olly rettenetes félelemmel környékezte, (inaidat) és meg rázta inaidat; nem félsz-é aző mindenható erejének boszszú álló tsapásátúl? Hatodik ki-menetel A voltak, Cyrus Arbaces. Cyr. Kegyetlen hóhér! mit keserétted ui bánattal szívemet? Dán. I:Dühősségében hagyom az esze veszettet:/