Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

ennek a szövege megjelent Dobsa Lajos neve alatt 1880-ban Bp-en.; Kupa (1863.)', Koppány (1867/68.); Koppány (1881); Koppány (1887); Haza és szerelem (1889.); A keresztyének Hunniába (1890.); A pogányság bukása (1893.); Gyula (1890.) Vö. Takács: im. 84; Vö. még: Kilián: im. 1973. Idézi: Alszeghy: im. In: Szent István Emlékkönyv 1938. 335. A további bibliográfiát lásd ott. Vö. Juhász Géza—J. Gulyás Margit: Csokonai latin zsengéi. Studia Litteraria Kossuth Lajos Tudományegyetem. Debrecen. VII. 1969. 75—91; X. 1972. 61—70. Vö. Világtörténet I. Szerk.: J. P. Francev, I. M. Gyakonov, G. F. Iljin, Sz. V. Kiszeljov, V. V. Sztruve. (Budapest 1962.) 558—559. Vö. Dán. 7: 4. A drámában hozott próféciának csak a stílusát veszi át az ismeretlen szerző. A jövendölés tehát nem szolgai fordítása az eredetinek. A Dániel témák bibliai helyei: Dániel és három társa a tüzes kemencében: Dán. 3; Balthasar király lakomája, amelyen Dániel megfejti a három szót: Dán. 5; Dániel az oroszlánok vermében: Dán: 6. A kérdés szakirodalmát vö: Dömötör Tekla: im. RMDE II. 509. Dániel-témákat az alábbi helyeken adtak elő a német provinciában: 1665. Mainz: Der Prophet Dániel. Komódié; 1579: Dániel Passionspiel; 1580: Köln: Dániel; 1587. Kolblenz: Dániel; 1634. Emmerich: Triumphus Danielis. Holland nyelvű program (Lelőhely: Köln. Pfarrbibl. St. Aposteln. Handschr. nr. 6.); 1646. Hildesheim; 1653. Augsburg: Fünf Ehrensáulen von Dániel aufgerichtet. Nyomtatott program; 1678. Luzern; 1685. Landsberg; 1691. Bamberg; 1693. Mindelheim; 1705. Regensburg; 1708. Hildesheim; 1718. Köln; 1724. Hildesheim. Vö. Müller: im. II. 45, 47, 50, 70, 80, 104. A német provinciában a Balthasar és a Gyrus-téma a címek alapján nem választható szét: 1631: Wien: Cyrus, tragoedia; 1653: Bamberg: Cyrus puer; 1662: Osnabrück: Cyrus Christi Vorbild. Programja megjelent; 1664: Köln: Balthasar Cyri gladio confossus; 1673: Wien; 1681: München; 1693: Burghausen; 1695: Jülich; 1708: Hildesheim; 1712: Fulda; 1730: Amberg; 1742: Koblenz; 1743: Jülich; 1744: Hildesheim; 1767: Aachen; 1770: Pruntrut; 1770: Luzern; 1771: Bamberg. Vö: Müller: im. II. 69, 81, 86, 87, 103—104. Vö. itt az előbbi jegyzettel. Rex Balthasar és a Dániel című Drámákról van szó. Münsterben kerültek színre. Lelőhely: Stadtarchiv. Univ. IX. 661. ff. 31. bis 55 und 201—226. Vö. Müller: im. II. 104. Vö. Kilián: im. 1967. A „Jaj én hüt régentén mint virágzóm vala" kezdetű magyar nyelvű drámában. A szöveg közölve ui. Act. II. scena 5. és Actus II. scena 2. 78—81, 85. Ebben a drámában Dárius az, aki a zsarnok Balthasart Chaldaea trónjáról elűzi. 1754. Rozsnyó: Balthasar Babiloniorum Rex. Takács: im. 101. 1761. Egeir: Boldisár király. I—III. végzés. Színlap Székesfehérvárt a püspöki levéltárban. Jelzete nincs. Takács: nem ismeri. Vö. Nagy Sándor: im: Juharos: im. 56. az alábbiakat közli a fehérvári programból: „Boldizsár. Előadták a székesfehérvári jezsuita gimnázium növendékei. Gyurkovics Ferenc fehérvármegyei főispán tiszteletére Pesten 1766 körül. Magyar és Német nyelvű programm. Nyomatott 1766-ban. Actus III. A játéknak mivolta. Boldizsár (akit a világi írók Nabonidsnek és Labynitiusnak is szoktak nevezni) istentelen uralkodásának hetedik esztendejében nagy lakomára hívta egybe az ország nagyjait. Ugyanezen éjjel Cyrus miután Babylont elfoglalta, rajta ütött és megfosztotta életétől. Xenophon. Cyropaed. Lib. VII. A szerző igyekszik a Bibliát és a történelmet összeegyeztetni: „A többit a játéknak kedvéért Sz. írásból vevők, s oly-képpen a Világi írók értelmével öszve szerkesztetők: hogy ennek is; amannak is Sz. Igaza mellől el ne állanánk." Beszélgető személyek. Boldizár: Assyriának Fejedelme: Gyurkovics János Rhet. Cyrus: Perzsiának Királya Dőry Ignácz de Jobba-Háza Poet. Cambyses Cyrus fia Kreskay Ferencz Rhet. Dániel Próféta Szabó Jósef, Rhet. Gobria Baldt Jósef Rhet. Ottanes: Mérei Ignátz Poet. Fő hadnagyok Arbaces Fő Tanátsió Petyovsky Ferencz Rhet." A fehérvári és az egri variánst összehasonlítottuk: Kilián: Boldisár Király. Magyar nyelvű színlap 1761-ből.