Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

lítóeszközöket kapjon a gyár. Temesvári vezérőrnagy szerint a vagonokat csak a Központi Szállítási Vezetőség utalhatja ki, de ettől írásban kell kérni, hogy hány darab I vagont (nyitott) és hány G vagont (csukott) kérnek. E napok ideges kapkodással, egymásnak ellentmondó intézkedésekkel voltak tele. A hónap elején a katonai parancsnokságok, az állami hivatalok, a nyilas párt funkcionáriusai elhagyták Székesfehérvárt. A Vadásztölténygyár hadiüzemi munkásait is felkészítették a kitelepítésre, de előtte zsidó eredetű ruhaneműt osztottak szét ezekben a napokban a Danuvia gyár munkásai között is. A nyilasok szerették volna elérni, hogy ezekkel az adományokkal a székesfehérvári munkásokat teljesen megnyerjék politikai nézeteiknek. December 2-án a Vadásztölténygyár részére Szammer Pál alezredes, Párdányi László segédellenőr a gettókban tárolt ruhák 24%-át vették át a hadiüzemi munkások részére. Érdekessége ennek az, hogy a Nyilaskeresztes Párt városi szervezete a kiosztást ki akarta venni Szammer és Párdányi kezéből, hogy ezáltal is népszerűbbé tegye magát. Az Országmozgósítási Kormánybiztos utasította is Szammer alezredest, hogy a kiosztást a gyári nyilas pártszervezetnek adja át. Ennek értelmében, másnap megállapított áron adták át a ruházatot a hadiüzemi munkásoknak. December 3-án a gyár egyik megbízottja részt vett a Városházán tartott erődítési értekezleten, ahol Fábián Lajos vezérőrnagy a Székesfehérvár körül kiépített, de további megerősítésre szoruló „Margit védelmi állás

,} elkészítésének személyi szükségletéről beszélt. A vezérőrnagy felszólította a hadiüzemeket, hogy önként ajánljanak fel munkásokat az erőd építéséhez. Balogh Kovács László 100 munkást ajánlott fel a Vadásztölténygyárból, bár megjegyezte, hogy ezekre a termelésben nagyobb szükség lenne, hiszen éppen Fábián Lajos hangoztatta, hogy a Vadásztölténygyár hadiüzemeinek tovább kell folytatni a munkát. Kerekes Lajos, a város polgármestere itt jelentette ki, hogy elrendelték Székesfehérvár kiürítését is, amelyet másnap, tehát 4-én meg is kellene kezdeni. Kerekes azonban nem látta értelmét a kiürítésnek, bár ezt nyilvánvaló, hogy nem mondhatta ki. Olyan érveket sorakoztatott fel, amelyek azt célozták, lássák be a hatóságok, Székesfehérvárról már nincs hová menekülni a lakosságnak. Elmondta, hogy a kiürítési rendelkezés hatályba lépett, de az erődítést is végezni kell. A bevonulási hirdetményeken feltüntetett adatok szerint azoknak kellene elhagyni a várost, akiket éppen ma köteleztek erődítési munkákra. Másik érve a hadiüzemekkel volt kapcsolatos. Elmondotta, hogy a város minden számottevő nagyobb gyára hadiüzem. Ezeknek munkásai zömmel Székesfehérváron laknak. A hadiüzemeknek is tovább kell dolgozni, így nincs értelme a városban a kiürítés megkezdésének, mert ezzel csak a pánikot növelnék. Elég rendzavarást, felfordulást okoztak Székesfehérváron a nyolc hete tartó polgári és katonai menekültek, akiket nagy számuk miatt megrendszabályozni hatásosan nem sikerült. A polgármester végül is kérte Fábián vezérőrnagyot, hogy a város kiürítését halasszák el. Fábián erre kitérő választ adott, és helyette a katonai és polgári hatóságok szoros együttműködéséről beszélt.

10 A 2-i értekezlet értelmében Balogh Kovács főmérnök december 4-én délelőtt 10 órakor összehívta a gyár munkásait. Itt elmondotta, hogy a gyár hadiüzem, tovább kell dolgozniok, bár a front egyre közeledik Székesfehérvár felé. A férfiakat csak addig szabadságolják, amíg a családtagokat