Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

három megfejthetetlen szó: Mene, Thecel, Phares. A megrémült Belsazar azonnal előhozatja a varázslókat, a jövendőmondókat, fejtsék meg ennek a különleges látomásnak az értelmét. Aki megmagyarázza a látottakat, azt bíborba bársonyba öltözteti, s országában harmadik emberré teszi. A hirtelen előhozott bölcsek még az írást sem tudták elolvasni, megfejteni pedig végképp nem tudták. Belsazár felesége ajánlatára a fogságban lévő zsidó prófétát, Dánielt hozatják elő, akit még Belsazár apja hozott magával. Már ő is felfedezte ugyanis Dánielben az isteni bölcsességet, s ezért a jövendőmondók fejévé tette. A megrémült udvari nép előtt Dániel előbb megtagadja a látomás megfejtését. Végül azonban enged Belsazár erőszakának, s kemény szavakkal feddi a szentségtörő babyloni király, Belsazárt: — Apádtól, Nabukodonozortól rettegtek alattvalói, azt ölt meg, akit akart. Azt hagyta életben, akit akart. Hatalma felfuvalkodottá, gőgössé tette, s ezért az Isten őt levetette trónusáról. Kivetette őt az emberek közül. A barmok között lakott, szénát evett az ökrökkel, az ég öntözte harmatával addig, míg felfuvalkodottságának, zsarnokságának vétkét fel nem ismerte. Te Belsazár, Nabukodonozor fia, most ugyanezt csinálod, mint atyád. Ezért volt ez a csodálatos jelenés, amelynek értelme az alábbi: Mene: megszámlálta Isten uralkodásod napját. Thecel: megmért téged az úr és könnyűnek talált. Phares: felosztotta Isten a te országodat, s odaadta a médeknek és a perzsáknak. A bibliai hely szerint még azon az éjjel a lakoma közben megölték Belsazárt, Káldea királyát. Ezt a történeti-bibliai magot használja fel az ismeretlen szerző műve megírásához. Feltehetőleg ismert más hasonló témájú drámákat is. Ehhez jó példa lehettt számára egy ugyanilyen témájú magyar nyelvű dráma. A Boldizsár dráma egri schémája az alábbiakat hozza A' játéknak állapottya alá: „Boldisár Kaldeusok Királlyá éjjel a' Vendégségnek közepette a' pártosoktól mind életétől, mind birodalmától megfosztatott. Dan. 5. Ezen valóságos történethez a' Versszerző tudomány némellyeket adogatott." Ennek a „valóságos történetnek" valóban megvan a történeti magja. I. e. 538-ban a perzsa Kyros hadat indított Babylonia megszerzése érdekében. Babylon ellenállt. Cyrusnak sikerült meghódítania Babyloniát, Babylon városának egy különlegesen megerősített központja azonban egy ideig a perzsa nyomásnak sikerrel ellenállt.

79 A szerző a valóságos eseményhez felhasználta a biblia fentebb idézett elbeszélését. A történeti tényt azonban „versszerző tudományával" színesebbé tette, az események menetét módosította, meseszerűbbé tette. Ezáltal a história színpirodalmibbá, a szerzői szándékot jobban kifejezővé vált. Megjelenik a színen Balthasar fogságában lévő Dániel, aki megjósolja a zsarnok király halálát, birodalmának pusztulását. Primer forrás tehát a biblia, az író költői képzelete azonban kissé kiszínezte az eseményeket, s a valóságos történethez nem ragaszkodott. Hogyan sűríti ezt a históriát drámává, tragédiává a szerző? Mi a dráma témája? Boldizsár király örömmel veszi tudomásul, hogy a várost körülvevő perzsák hanyatt-homlok menekülnek. Az istenek meg segítették Chaldaeát. A győzelmére büszke uralkodó most víg lakomát rendelt. Előhozatja a kincstárból azokat a szent edényeket, amelyeket még Nobukodonozor zsákmányolt a jeruzsálemi templomból. Arbaces a király hű tanácsadója 15* 227