Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

nézőtér a szabad ég alatt bizonyára nem volt alkalmas arra, hogy az előkelő megyei urakat is befogadja. A vendégszereplés nem szokatlan. Előfordult, hogy a nagyszombati diákok Bécsben vendégszerepeltek. Sárospatakon nagyon gyakran a várban szórakoztatták a várúr vendégeit.

59 A fehérvári iskolának 1730-ban már valamiféle alkalmi színpada lehetett, hiszen adatunk szerint két osztály foglalta el a színpadot (theatrum conscendit). 1732-ben már egy erre a célra berendezett teremben, nagy látványosság keretében kerül színre a dráma: A szent szeretet triumphusa a világ felett. 1737-ben a historicus már nóvum theatrumról beszél. Valószínű tehát, hogy a korábban épített, alkalmi színpad már annyira megromlott, hogy tovább már használni nem lehetett, ezért újat építettek. Nem lehetetlen, hogy az 1732-ben már létezett színházterem felújításáról van itt tulajdonképpen szó. 1742-ben indult meg a nagyarányú építkezés, fedett, feltehetőleg kezdetleges színházterme már ekkor is volt az iskolának. 1749-ben bizonyosan új színháztermet nyitottak. A provinciális adományozás révén a színházterem ajtóit és ablakait szedik rendbe. A következő esztendőben ugyancsak a tartományfőnök 100 aranyából az iskolai színpad berendezéseit módosítják, s most már díszleteket is tudnak váltani, ha ugyan nem valamiféle forgószínpad-féleségre kell gondolnunk, amelynek segítségével igen rövid idő alatt díszletet tudtak változtatni. A forgószínpad nem volt ekkorra már különös színpadi bravúr, hiszen a produkció látványosságához ennél bonyolultabb feladatokat is képesek voltak megoldani. Egerben például a színpadon vízi gépezetet alkalmaztak (machina hydraulica).

60 A jezsuita rend feloszlatása után az aboliciós iratok között találta Werner a rendház, az iskola és a templom részletes leírását. Az iskolát a rendház épületében helyezték el. A kollégiumnak három hálóterme volt. Ugyanitt folyik a tanítás is. A tölgyfapadozatú helyiségekben megfelelő katedrákat is elhelyeztek. A negyedik terem a színházterem, amelyekben színfalakat is találtak. A theatrumnak padlózata nem volt. Ugyancsak Wernertől tudjuk, s ez megfelel a gyakorlatnak, hogy a színházteremben rendeztek mindenféle ünnepélyes aktust, az exament, az akadémiai üléseket, a rhetorok és a poéták declamatioit, s természetesen a drámai előadásokat is. Egy-egy tanár ünnepélyes köszöntésére is a theatrumban került sor. 1758-ban a rhetorok és a poéták magisterét itt köszönti az ifjúság.

61 Még kevesebb adatunk van a színházterem díszletezéséről és a jelmeztárról, a kellékekről. 1707-ben az úrnapi körmenetben 12 jelmezes Genius vesz részt, az Oltárszentséget vivő főpapot pedig tizenkét katona kíséri. Angyal jelmezzel tehát már ekkor kellett rendelkezniök. A katonák valószínűleg nem katonaruhába bújtatott diákok voltak. 1719-ben az angyaljelmezbe öltözött diákok már fáklyát visznek magukkal. Megjelenik tehát a színi kellék. 1739-ben Historicam brevi dramate vestitam mutattak be. Egy újabb adat tehát arra vonatkozóan, hogy a diákok jelmezes előadásokat tartottak. A díszletezésre adatunk egyáltalán nincs. A soproni díszletkönyv publikált képei,

62 valamint Staud Gézának egy erről tartott előadása alapján sejtjük/'

3 hogy ha nem is olyan költséges, de a sopronit megközelítő díszleteket használhattak. A jelmezekről pedig a közreadott darabok árulkodnak. A fehérvári színpad szerzőit nem ismerjük. Ma már egy-egy előkerült drámaszöveg írójának felderítése szinte lehetetlen. A névtelenség itt