Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

nézni, a fehérváriak drámarepertoárját még tovább bővíthettük volna.

42 Ügy hisszük azonban, hogy az alább, a függelékben közölt drámatörténeti adatok is elegendők ahhoz, hogy Fehérvár iskolaszíni múltját kitapinthassuk, s annak témaválasztását, tárgyi feltételeit meghatározhassuk. Az újjonnan előkerült kéziratos drámák pedig bizonyítják az iskolaszínpad egykori fényét. A fehérvári historikusok igen szűkszavúak. Nagyon gyakran, legfeljebb csak egy megjegyzéssel utalnak arra, hogy valamiféle drámát diákjaik bemutattak. Meg kell említenünk, hogy adataink összegyűjtése során a drámát szükségszerűen tágabb értelemben vettük. Már maga Takács is listájába veszi azokat a jezsuitáknál szokásos, nagyszabású, látványos processziókat, amelyekre diákjaikat korhű jelmezbe öltöztették. Elhagytuk azonban azokat a körmeneteket, amelyeknél a drámai műfaj legfontosabb alapeleme, a jelmez hiányzik. Szokott jelenség, különösképpen az egyház liturgiájában, űrnapján, hogy a körmenet útvonalán oltárokat állítanak fel, s egy-egy oltárnál a liturgikus cselekmény végeztével szakrális versusokat recitáltak — természetesen párbeszédes formában. Drámajegyzékünkben tehát helyet kapott ez a dialogizált, liturgikus versus is. Nyilván nem hagyhattuk ki az egyházi szertartáshoz szervesen kapcsolódó némajátékot, amilyen a betlehem vagy a jászblállítás szokása. Ez a szokás is középkori színi hagyományokat örökít tovább. Az iskolai élettel kapcsolatos a declamatio. Ennek bemutatása során a scené, a díszlet és a jelmez el is maradhatott, hiszen a főcél a vita maga volt. A declamationak természetesen további alműfajai tárultak fel a kutatás során. A declamatioban kibontott vita folyhat két szereplő, vagy két szereplő csoport között. S ezután már csak a közismert drámai műfajok következnek. Közöttük a tragédia, amelyben a kor műfajelmélete szerint királyok, fejedelmek, magasrangú, előkelő személyek szerepelnek. A komédiában egyszerű emberek, parasztok, mesteremberek, pásztorok, koldusok lépnek a színre. A tragédia és r ':omédia között számtalan alműfaj létezett. Tovább él tehát a liturgikus játék, a misztériumjáték, a liturgikus mitosz, a liturgikus dialógus, a didaktikus declamatio és a dráma műfajok.

43 A fehérvári színpad drámatermése tehát ilyen műfaj variációkban élt a 18. században. A 17—18. századi diák az iskola, a templom, a színházterem falai között gyakorolja a nyilvános fellépést. Az iskoladráma műfajához tartozik tehát mindaz a nyilvánosság előtt zajló diákprodukció, amelyben jelmez, dialógus, mimosz vagy vita fordul elő együttesen vagy külön, külön. Csakis ezzel az értelmezései biztosítható, hogy a középkorig visszanyúló misztériumjáték és liturgikus dráma nyomait még a 17—18. században is felfedezzük. Sárospatakon 1741-ben áldozócsütörtökön látványos liturgikus játékot rendeznek. Egy Krisztust ábrázoló szobrot a templom boltozatán lévő lyukon keresztül lebocsátott kötél segítségével a magasba emeltek. A szoborral szemben két angyalt ábrázoló szobrot is a magasba vontak, s míg lassú méltósággal folyt a „mennybemenetel", hangszerek keltettek áhítatot. S amint elérték a szobrok a legmagasabb pontot, a boltozat más nyíláson keresztül különféle ajándékokat szórtak a nép közé, amit a hívek mohón összekapkodtak. Forrásunk nem szól arról, hogy ezalatt az ünnepélyes aktus alatt, előtte vagy utána elhangzott volna a templomban valamiféle liturgikus versus.

44 Függetlenül attól, hogy