Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

A kávéházak, cukrászdák, kávémérések reklámja is volt a vers: „Mily­lyen nagy a' becsületed, Szóllja pompás Épületed, Melly minden nagy vá­rosokban, Kitetsző, 's isznak azokban." Az arábiai kávét hordozó tevékről is illik megemlékezni: Ha becsben van az a' Teve, Melly Meccaba Kurír leve Vivén Koránját Szultánnak 's vele tisztelettel bánnak; Többé senki nem terheli Mindenütt bátran legeli, A' legzsírosabb Réteket Keresztül járván ezeket. Én ezerszer becsesbeknek Tartom neveket ezeknek Kik a' Kávé italára Szoktahattak valahára. 114 Csokonai egyes költeményeit szerte az országban sokáig énekelték népi és műdalokra. A kávét dicsérő vers is jól énekelhető arra a korabeli közismert dallamra, melyet még Pálóczi Horváth Ádám jegyzett fel 1813­ban ötödfélszáz énekek c. dalgyűjteményében (139/a sz.), illetőleg ezt je­lölte meg — ad notam — Csokonai Csikóbőrös kulacsához, (A dallam Bartha Dénes megfejtése szerint ismeretes: Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Bp. 1953. 582. 1.) Pálóczi Horváth Ádám (1760—1820) Kováts Sámuel előtt kedvesek voltak mindazok, kik Csokonai tisztelői, igaz barátai voltak. Akik korán felismerték nagy tehetségét, s holta után is hűek maradtak emlékéhez. Ezek között az első hely illette meg Horváth Ádámot. Ha Vitéznek helyet adtál Mausoleumodbann, Még életében bévévén őtet barátságodbann, Ő érette, és helyette, engem ölelly, és szeress — írja Kováts Horváthhoz intézett első verseslevelében. 115 Olyan barát elvesz­tése, mint Csokonai volt, érthetően nagy űrt támasztott. A Mausoleum ki­tétel utalás Horváthnaka Hazai 's Külföldi Tudósítások-ban 1807-ben meg­jelent versére. A Csokonainak felállítandó síremlék feletti vitában akadtak bántó disszonanciák. Kováts elégtételt érezhetett Horváth sorrainak olva­sásakor : ... a' hatalmas természet keze ellen vétkezem, Ha őtet örök enyészet ellen nem védelmezem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom