Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

„Verseghy Ferentz összve szedvén Hazánk' buzgó Fiainak neveket, kik az 1791-dikbeli Diétánn Anya nyelvünknek pártyát fogták M. Bezerédy Ignátz Ö Nagyságát is (ha jól emlékszem) elő hozza ilyen formán: „Onnan meg meg odább tedd Bezerédy nevét" — fűzi magyarázatul a vershez. A Hasznos Mulatság ok-ba. név nélkül, vagy csak monogrammal ellátva küldi könnyed, népi hatást tükröző szórakoztatásra szánt verseit. A Horvát Istvánhoz 1828. ápr. 28-án küldött leveléből kitűnik, hogy melyiknek volt szerzője: „Ezt a' Kávé ditséretét, a' Csikó bőrös Kulats, Bográts és Szalmás Üveg után, még Mártzius közepe táján egy alkalmatosság által bé küldöttem."

65 — miért nem írta ki teljes nevét? A 12 versszakos Bográts (1826. Első féleszt. 7. sz. 49. 1.) mulatóknak való sorokkal, A' Szalmás Üveg (1826. 26. sz. 201. 1.) a bor dicséretével van teli: 21 versszakban! Nem illett a komoly prédikátorhoz. A Kávé ditsérete ártatlanabb kedvtelésről szól. Ezt később idézzük Csokonaival való kapcsolatának fejezetében. „ . . . szerettem volna Poétának születni" —vallja Kováts egyetlen verskötetében. Korának divatja szerint s később már szenvedélytől űzve egy életen át versel: Én mint Veteránus már rezgő Lantomat, Kész vagyok pendítni, Ifjak kövessetek! Míglen Testem felett felhányják Hantomat írok addig — ti még többet tehessetek! (Részlet) „Nem lehet örömet nagyobbat képzelni, Mint midőn Nemzetem előmenttét látom" — vallja.

66 Éberen figyel, s lelkesen szegődik korának minden jó kezdeményezése mellé. Ezért becsüljük ma is. A tudományok iránti olthatatlan szomj úságából és rokonszenves népművelő hajlamából fakadt az a 18 értekezés, mely a Tudományos Gyűjteményben jelent meg 1818 és 1827 között. Ezekből megismerhetjük nagy olvasottságát, mely az ókori görög-latin írók műveitől a korabeli német könyvekre is kiterjedt. A tárgykör sokféle, zömmel természettudományos, de van közöttük történeti, nyelvészeti, kulturális vonatkozású is. Valamennyi a tudás, a haladás melletti pozitív állásfoglalást sugallja. Tartalmukban ugyan természetszerűleg elavultak a tudományok fejlődésével, de sokat elárulnak írójuk élet- és világfelfogásáról. Az idézetekkel szeretnénk elérni, hogy saját szavaival valljon nézeteiről. A régies kifejezésmódok még szembetűnőbbé teszik sokszor meglepően modern felfogását. ,,A' Tudományok nélkül alig, vagy éppen nem is lehet a' Halandók' boldogságának egyenes útját eltalálni és azon menni."

61 — „Vajha mi a' természetnek nyelvét, czéljait, 's munkálkodásit mindenképpen értenénk! ezen édes foglalatosság által szerezhetnénk magunknak tél közepén is egy örök kellemes tavaszt."

68 — A 19. század elején a tudományok nagy léptekben fejlődtek. Az évtizedekig vidéki elzártságban élő Kovátsnak éberen kellett figyelnie a hazai és külföldi szakirodalmat, hogy nyilvánosság elé bocsátható tanulmányokat írhasson. A közvetlen környezet természeti szépsége, a földrengés, a szélviharok fergetege, a csillagos ég látványa nemcsak szépségével ragadta meg, hanem tudásvágyát is serkentette. „Azt a' gyönyörűséget