Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

„Tsákvárott" jártában ismerte meg személyesen Kovátsot, így ír róla 1805. április 24-én: ,,A' reggeli második letzke (előadás) után Eggenberger Űr könyvtáros boltjába mentem. Kinált egyszeribe illy tzímű ujj Magyar Literatúrai Szüleménnyel." „Levelek 's más versek. Irta Kováts Sámuel. Pesten MDCCCV. Eggenberger József könyvárosnál, in 80 — Meg vettem a' Könyvet 30. f(t) —" 1805. április 25-én: „Dél után a' Budai hév vízben förödni voltam. Mosódásom után Virágot látogattam meg. Sok okos dolgokról beszéllettünk. ö a' többi között azt mondotta Kováts verseiről: hogy ekkoráig a' kiadatott Alagyás munkák között leges leg első érdemet nyerhet, és helet érdemel." „Kétség kívül itten Kovátsról úgy ítélt tsak, mint leveles társáról, és kedves barátáról, ki őtet is soraiban eleget ditséri." „Tsekély Ítéletem szerént még most is leges leg jobb Elegiacus Költőnk Révai minden részre hajlás nélkül mondván.'"'

0 Egy korabeli költő szubjektív, s egy tudós objektív bírálatához hozzá tehetjük: a kötet kortörténeti értékű. Nemcsak azért, mert irodalmi nagyjainkkal kapcsolatos a tartalma, hanem azért is, mert az elsők között áll (sorrendben) az ilynemű kiadványok között. 1806-ban „Posony-Pest"-en jelent meg a Példákba foglalt erkölcsi tanítások", Kováts német eredetiből (Snell, Johann Péter Ludwig: Sittenlehren im Beispielen) fordított munkája. Az első kötetet Esterházy Miklósnak ajánlotta „háládatos tiszteletének zálogául", ,,A' Tudósok kedvekért szakadatlanul jönnek a' sok munkák — írja az Elő Beszédben — ti rólatok (az olvasó nagyközönségről) kevesen emlékeznek meg." „Én a ti hasznotokért fordítottam magyarra" ... ezt a művet.

50 — Másik németből fordított munkája Reiske, Johann Jákob nyomán készült, 1811-ben jelent meg Pesten Mohammed (ben Abdallah) élete és históriája címen.. Könyvét, mint már említettük, Budai Ézsaiásnak ajánlotta. „Mohammedről, az ő Koránjáról, Zászlójáról 's a t'. a' mi Magyar Köz Embereinknek (közönségünknek) kevés esméretek vagyon. — írja bevezetőben. — Le fordítottam hát ezt a' kis munkát, 's kezekbe adom Hazámfiainak, azt kívánván; hogy olvassák gyönyörűséggel 's megelégedéssel.

51 — Erkölcsi tanításokról, vallástörténetről írni prédikátori tiszttel összefüggő munkának tekinthető. Méginkább a Halotti rövid 50 prédikácziók (Pest, 1807.) és az Innepi húsz prédikátziók (Pest, 1814.) Előbbit „Tekintetes Kazay István úrnak tekint. N. Fejér Vármegye' Tábla-Bírájának A' Duna Mellyéki Venerábilis Superintendentia Assessorának (Duna melléki tisztelendő egyházkerület — püspökség — tanácsa bírájának). A' Vértes allyai Ven. Tractus' Curátorának" (a vértesaljai tiszt, egyházmegye — esperesség — gondnokának) ajánlja. Mint aki „nem régiben fosztatott-meg a' szomorú Halál által egygy igen szeretett kedves Magzatjától, Pesti Doctor Tekéntetes Kováts Mihály Űr kedves Élete Párjától." A kis verses kötet után csak 1821—24-ben látnak napvilágot újra költeményei, a Szépliteraturai Ajándé/c-ban.

52 Ezek ismét kortörténeti szempontból érdekesek: valóságos hazai Pantheon képe bontakozik ki nyomukban, költők, újságírók, tudósok, nyelvújítók, drámaírók, nyomdászok alakjával. Idézünk belőlük pár jellemző sort. 11* Fejér megyei történeti évkönyv 161