Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában

21. Fm.Lvt. (Uo.) 22. A Bastille vasálarcos foglya (uo.) 23. Fm.Lvt. Uo. 24. Értesítő 1899—1900. 25. Uo. 57. 1. 26. Horváth István életrajza. Bpest, 1895. A szonett és jelentősebb művelői (Székesfehérvár, 1889) A Zrínyiász mondattana (Magyar Nyelvőr. XII—XIII. kötet) 27. A történetírás érdeklődési körét a kutatott kor társadalmi életének legszélesebb ívű rajzában jelöli meg: Macaulayt idézi: „Igyekszem a nép történetét szintúgy előadni, mint a kormányét, vázolni a hasznos és szép mesterségek fejlődését, leírni a hitfelekeztek keletkezését és az irodalmi ízlet változatosságait... azon változásokat sem mellőzvén, amelyek a ruha, a bútorzat, lakomák körül s közvigalmakban történtek. Következtetése mindebből: „Mit érdekli a népet Ezsau tállencséje, a khinai dinasztiák sorozata?... Folyt. 15. 1. Vass Bertalan: A középiskolai történetírás. Értesítő 1898—1899. 11., ill. 14—15 1. 28. V. ö. Glatz Ferenc: Gondolatok az Etvös kollégiumi történészképzésről. Századok, 1970. 3 sz 29. Fm.Lvt. Szekfü Gyula: Mikép ápolja az irodalom... 23. 1. 30. Vass Bertalan i. m. Értesítő 7. 1. 31. Szekfü Gyula: Mikép ápolja az irodalom... 18. 1. 32. Az összefüggések megtalálásának fontosságát hangoztatja Vass Bertalan a tudományok közti „kölcsönhatás"-ról, az egymáshoz „kapcsolódó ismeretek"-ről szólva is. „Ha a nyelvi olvasmányokból merített adat, tanúiság megtalálja a történetírásban azt a szilárd pontot, melyhez függedt, ahová tartozik, amit kiegészítenie, megvilágítania kellene — írja —, akkor válik az csak eleven erővé, gerjesztő tanúisággá, különben holt készlet marad". (Értesítő, 13. 1.) 33. Jellemzőnek tartjuk az egyetemes történet és a nemzeti történet viszonyáról adott eszmefuttatását. „Nem helyeseinők... — mondja — azt az eljárást, mely az egyetemes történetet, nagy nemzetek, angol, franczia, példájára a hazai történet tárgyalásába beolvasztaná. Az eszmék fejlődésének, az események keletkezésének történetét ott kell kezdenünk, ahol azok először megjelentek." A reformáció történetének előadásában pl. nem a magyarországi, hanem az aurópai reformációval kell kezdeni, s azokat az egyetemestörténeti eseményeket sem szabad mellőzni, melyek esetleg nem voltak hatással Magyarországra. Vagyis — mondja —: „Maradjon az egyetemes történet a népek története, csak hazánk történetét kellőképpen domborítsuk ki benne." Uo. 19. 1.) 34. A Tanári jegyzetek között található néhány olyan kéziratos tanári feljegyzés, mely láthatóan fő feladatának annak bizonyítását tartotta, hogy a katolicizmusnak a magyar nemzet fejlődésében egyedülállóan fontos, döntő voltát bizonyítsa. — A jegyzetek az 1890-es évekből valók, de szerzőjük nem identifikálható. —Fm. Lvt. A cisztercita rend katolikus gimnáziumának irata. „Tanári jegyzetek".