Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában

lálékot. Az irodalom érti meg leghamarabb a korszellemet, és siet átalakítani nemzetivé, siet a kor eszméit beoltani a nemzeti szellembe és kijelöli a korszak nemzeti munkálkodásának terét. Mióta irodalmunk öntudatossá vált, azóta látjuk a törekvést, hogy a nemzet elsősorban magyar és nemzet, másodsorban a kor színvonalán álló legyen. Faludinál kezdődik a törekvés, legkihatóbb munkát Bessenyeinél, Kazinczynál, az Auroránál végez, míg a népies-nemzeti irány hallhatatlan bajnokai kissé félrevonultan, de ugyanolyan áldásosán működnek e téren. És e törvényből magyarázhatjuk meg jelenlegi irodalmunk tespedését, álmunkálkodását is. A korszak fő vonása a szeczesszió, a hazugságig menő torzítás és a legfelsőbb felszínen való mozgás. Az irodalom siet a korszellemet beoltani a nemzet szellemébe. A korszellem azonban csak átmeneti, jönnie kell egészségesebb áramlatoknak, hisz a kísérletezés és kapkodás korszakában a valószínűség követeli, hogy annyi helytelen áramlat (naturalizmus, impresszionizmus, szeczesszió, szimbolizmus stb.) közt egyszer csak felüti fejét az egészséges, helyes, a szép is, eljön egykor ennek az uralkodása is. Volt idő máskor is, a fiatalság gyakran torzított, gondoljunk csak Kazinczy ultra-szentimentális ifjaira, vagy a Petőfi-epigonokra. Nincs okunk félni, a korszellem meg fog állapodni e helyes úton és az egész nemzet átalakulását, komolyodását az irodalom változása fogja megmutatni. Az emberiség sorsa küzdelem és ennek nyomán haladás. A nemzet sorsa ugyanez. Az emberiség küzdelmébe az eszméket maga az emberiség veti, míg a nemzeti sokat vesz át az emberiségtől, a műveltebb népektől, a korszellemtől. Az eszmék nemzetivé alakítója az irodalom, ez az összekötő kapocs a nemzet és emberiség között, e nélkül lehetetlen a nemzeti szellem működése bármily irányban. Az irodalom jelöli ki, mely úton fog működni, nyilatkozni bizonyos korszakban a nemzeti szellem, az szolgáltat működésének anyagot, sőt nélküle, mint láttuk, nem is jöhet létre életerős és hatásraképes nemzeti szellem. Jegyzetek 1. Eötvös Kollégium Irattára (továbbiakban: EKI.) Vass Bertalan levele (valószínű Mika Sándorhoz) 1900. VI. 22. 2. Uo. Szekfü Ignácz levele Bartoniek Gézához 1900. V. 26. 3. Haáder István szóbeli közlése. Ezúton is szeretném megköszönni Farkas Gábor levértárigazgatónak, hogy Szekfü Gyula székesfehérvári éveire vonatkozó adatok kutatásában segítségemre volt. 4. Székesfehérvári Naptár az 1896. évre. 133. és 145. 1. 5. Fejér megyei Levéltár (továbbiakban: FmLvt.) Alispáni Iratok. 2660/1888. Szekfü Ignácz kérvénye a megyei legnagyobb adófizetők közé való felvétele tárgyában. — Ugyanitt található az eredeti lista, amelyről Szekfű neve még hiányzik, valamint a megye „igazolási választmánya" üléséből kelt határozat szövege, mely Szekfü kérelme jogosságát elfogadja. 6. „Névjegyzéke a legtöbb adófizető vármegyei bizottsági tagoknak 1889. évre". —• Uo. Szekfü Ignácz a virilisjegyzéken a felvett 174 adófizető között a 155. helyen áll. Kisebb adófizetők azok között, kiknek kétszeresen számították adóját — tehát akik valós adóalapjuk szerint nem juthattak volna fel a listára — nálánál csak 5 személy volt: egy járási orvos Kápolnásnyékről egy csabdi ügyvéd és 3 plébános.