Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

Pera Ferenc: A FEJÉR MEGYEI SZÉNBÁNYÁSZAT TÖRTÉNETE 1920—1973 A kőszén, mint energiaforrás Magyarországon sokáig nem jutott szerephez. A budapesti nagy malmok és egyes gyáripari vállalatok a 19. század első felében kezdték meg fokozatosan üzemeikben a szén használatát bevezetni. A nagyüzemi széntermelésnek azonban csak a vasútépítések megindulása adott lendületet. A Duna—Száva—Adria vasút 1860-ban beindult építése, valamint Székesfehérvárott ezzel kapcsolatban épülő déli vasúti főműhely szénigénye, és a szénszállítás lehetősége arra indította a geológusokat, hogy Fejér vármegye területén is kutassanak szén után. A Balinkai szénmedencétől 6 km-re fekvő Szápár községben 1842ben mélyítettek aknát. A rövidesen betömedékelt aknát 1862-ben újra nyitották. A kitermelt szenet innen Bodajkra lóvasuttal szállították. Hanntken Miksa 1878-ban a „Magyar Korona és Országainak széntelepei és szénbányászata,, című könyvében a csernyei szénelőfordulásról és bányászatáról tesz említést. 1874-ben Böchk János egyik művében a móri Antal-hegy szénelőfordulásáról emlékezik meg. A móri területen 1903—1905 között a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. 13 kutató fúrást és aknát, a Kisgyón—Balinkai szénterületen pedig 1910—1914 között a MÁK több kutató fúrást és kutató aknát mélyített. Gluckler Győző az első világháború előtt 50 millió tonnára becsülte a Kisgyón—balinkai szénvagyont. Papp Károly dr. 1916-ban megjelent munkája már részletesen foglalkozik a Fejér megyei szénelőfordulásokkal. A széntelepek átlagos vastagsága 2 m, a szén fűtőértéke mindkét területen 3600—4000 kalória között mozgott. Az ország akkori szénvagyongazdasága miatt, a kedvező szállítási feltételek ellenére sem tartották e szenet fejtésre érdemesnek, ezért a bányák nyitására sem Mórott, sem Kisgyónon nem kerüt sor. 1919-ben mindkét szénterületen szóba került az aknanyitás. Janotta Ferenc bányaigazgató a Tanácsköztársaság idején Kun Bélának javasolta a szápári és bakonycsernyei szénelőfordulás hasznosítását. A móri szénbányák nyitását 1919. május 23-án Erdélyi Rudolf, a Móri Tanács elnöke kezdeményezte, a község munkanélküli lakosságának foglalkoztatása érdekében.