Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849
részét, a mely tudniillik Mondtbach Ferenc úr részéből ki metszetett, mult 1792. esztendőben Mondtbach uraság erővel elfoglalván, azon termett gabonát learattatta és magának behordatta". A földek a perkátai dűlőben voltak, s az aratók pedig a Győr megyei Nagybarátiból jöttek, mint részesaratók. 108 Mondbach Egerer tavaszi földjeit szánttatta fel és vettette be béreseivel, 109 s hordatta el a pentelei jobbágyok által bérelt rétekről a szénát." 0 A pentelei földesurak közül csak a Rudnyánszkyak majorsági gazdálkodásáról maradtak fenn adatok. 1788-ban a pentelei provizor (Tély Imre) 6994,56 Vs forintot fizetett be a pentelei jövedelemből a tétényi urasági pénztárba. (Ez kb. 12%-a volt évente a Rudnyánszky-birtokok készpénzjövedelmének.) Ezeknek a készpénzjövedelmeknek a megoszlására 1788—89-ből nincsenek részletes adataink. A Rudnyánszky-birtokok 1798. évi összeírásából tudjuk, hogy a jövedelmek egy részét, kb. egyharmadát tette ki a különféle árendákból, a kilencedből, tizedből, a falu által fizetett censusból, mészárszék megváltásból s egyéb árendából eredő öszszeg. Ennek a jövedelemnek a részletes megoszlása a következő volt: urasági házak után fizetett árenda 332,— Ft kilenced és tizedjövedelem értéke (bor, búza, kétszeres, árpa, zab, kukorica, kender, bárány) 1183,02 " cenzus és mészárszék-megváltás 174,27 " természetbeni szolgáltatások (olvasztott vaj, baromfi, tojás) értéke 46,20 " az alsó sziget árendája (a község fizette) 17,24 " a révárendás a rév- és a bormérés hasznáért 100,15 " robotmegváltás (zsellérek és mesteremberek 16-an) 96,— " dunai malmok árendája (ide értve a két egyházai malmot is) 45,54 " a pentelei és egyházai halászat jövedelme 28,— " A jövedelem nagyobbik részét tehát az uraság majorsági gazdálkodásából eredő bevétele jelentette, az 1798. évi összeírás azonban ezt nem részletezte. Csak annyit tudunk, hogy ekkor Rudnyánszkynak három vetőben (őszi 18272, tavaszi 188, ugar 214) volt 58472 pozsonyi mérőre való allodialis szántóföldje, szerte a határban 15 parcellában. Volt a szántóföldek mellett külön (állandó) kenderföldjük (ezt az uraság cselédei művelték) és a téglaháznál 20 parasztkocsira való kaszáló rétjük. Volt a provisori ház mellett három kertjük is: szérűskert, gyümölcsöskert és veteményeskert (por ducendis oleribus destinatus), s a házhoz tartozott még 114 pozsonyi mérőre való szántóföld is. A szántóföldeket azonban minden valószínűség szerint túlnyomórészt a jobbágyok állataival művelték, mivel csak 20 igás ökrük volt. A többi földesúr majorsági földjéről, gazdálkodásáról, ebből eredő jövedelméről nincsenek adataink, a jobbágyoktól, a községtől s különféle árendákból, haszonvételekből eredő jövedelmüket azonban — mivel a Rudnyánszky-rész nagyságát: 56 Va 144, ismerjük — ki lehet számítani. Ez a jövedelem 3850 forintot tett ki. Azonban — jóllehet a falu birtokát és a jobbágyoktól, árendásoktól származó jövedelmeket megfelelő rész szerint a conpossessorok maguk között felosztották — a jövedelmek behajtása s az úrbéres szolgáltatások igénybevétele során számos súrlódás keletkezett a földesurak és azok jobbágyai között. 1794-ben a pentelei földesurak egy része panaszkodott a megyénél a Rudnyánszky- és Mondbach-uraságok emberei és tisztjei ellen, hogy azok kaszáláskor, hordás-