Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

szántó rét szőlő egésztelkes 1120 420 113 féltelkes 880 330 121 negyedtelkes 8 3 3 nyolcadtelkes 188 70 37 zsellér — — 4 lakó 32 12 6 összesen 2228 835 284 A falu úrbéres szántóföld-területének 50,1 százaléka tehát az egésztelkes jobbágyok kezén volt, akik a telkesjobbágyoknak csak 25,3 százalékát tették ki. A szántóföldterület megoszlása a magyar és rác jobbágyok között a következő volt: magyar jobbágyok száma % szántó % egésztelkes 14 10,1 448 20,1 féltelkes 40 29,0 640 28,7 negyedtelkes 1 1,4 8 1,7 nyolcadtelkes 46 34,0 184 8,2 101 74,5 1280 58,7 rác jobbágyok száma % szántó °'

t) egésztelkes 21 15,2 672 30,0 féltelkes 15 9,9 240 10,8 negyedtelkes — — — — nyolcadtelkes 1 1,4 4 0,5 37 25,5 916 41,3 A rácok tehát a falu jobbágyságának a legtehetősebb rétegét alkották: számarányuknál jóval nagyobb mértékben birtokoltak nemcsak szántóföldeket, hanem réteket (40%) is, és ezeknek a rácoknak (Agárdi, Bájó, Cséplő, Fülöp, Galamb, Görbe, Jovicza, Majorzsia, Mátó, Nánai, Nóvák, Osztovits, Prola, Radomér, Rákó, Sztanimér, Szabó Sztankó, Kis Szávó, Veliczko és Vesző családok) birtokában volt a falu ökörállományának a 46,2 százaléka. A falu állatállománya jobbágykategóriánként és jobbágyonként 1773ban a következőképpen oszlott meg: ökör tehén tinó borjú ló sertés job. db job. db job. db job. db job. db job. db 35 egésztelkes 34 114 29 40 12 16 3 3 35 72 34 62 55 féltelkes 31 62 2!) 31 5 5 2 2 45 88 47 54 1 ' negyedtelkes — — 1 1 — — — — 1 2 — — 47 nyolcadtelk. 1 2 fi 8 3 3 — — 24 44 11 11 24 zsellér — — 2 2 — — — — 1 2 — — 16 lakó 3 6 2 2 — — — — 2 3 2 2 178 összesen 69 184 71 84 20 24 5 5 108 211 94 129