Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

De ugyanebben az esztendőben a kisapostagi határban is termeltek gabonát a pentelei jobbágyok, s az itteni termésük után (csak) a kilencedszolgáltatás mennyisége szintén szálas állapotban (de egy keresztre itt csak 26 kévét számolva) a következő volt: kereszt kéve petrence tiszta búza 8 22 kétszeres 195 9 árpa — — 37 zab 3 21 4Vü (S ugyanekkor tizedszolgáltatás gyanánt a kisapostagi termésből elszámoltak 50 kereszt és 15 kéve kétszerest, valamint 11 petrence árpát). Ez a kilenced- és tizedszolgáltatás (amely a termésnek a 20%-át tette ki) pontosan jelzi a pentelei határ termésmennyiségét ebben az esztendőben és utal arra is, hogy ezek az újonnan megtelepedett pentelei jobbágyok —< saját falujuk határának a megművelésén túlmenően, s nyilvánvalóan „képességeiknek'' (igásállatállományuknak) megfelelően — jól termő szántóföldeket a falu határán kívül is használtak. A pentelei határ termésmennyisége (szálas és szemes gabonában számolva) ebben az esztendőben (a pentelei határban a XX. században tapasztalt termésátlagot feltételezve és 1000 öles kisholdakra gondolva) a következő lehetett: kereszt kéve petrence szemes termés (q) tiszta búza 200 10 18 66— 110 kétszeres 3614 8 82 1080— 1800 tavaszi gabona 20 10 15 6— 10 árpa 480 10 483 zab 569 13 114 tönköly 3 11 19 összesen 4886 62 731 S ha ezt a termésmennyiséget területre számítjuk át, akkor abban az esztendőben a szántóterület nagysága — csak a pentelei határban — a következő lehetett: tiszta búza 6,5 — 11 kishold kétszeres 108,00—180 tavaszi gabona 0,6 — 1 árpa 30,0 — 50 zab 57,0 — 95 tönköly 0,09— 0,15 összesen 202,19—337,15 A jobbágyok teherbíró képességének (igásállat állományának) a megoszlását nem ismerjük, de ha a kettős fordulót (szántó és ugar) tételezzük fel, akkor az egy jobbágyra eső átlagos szántóföld területe 6—10 hold volt. S mindehhez járultak még a kisapostagi szántóföldek, ahol kb. 30— 50 hold lehetett (szintén a terméseredmények alapján számolva) a pentelei jobbágyok használatában. A falu lakosságának a száma ezekben az években (100 családot feltételezve: 70 magyar jobbágy és a már itt lakott rác családok) 500—600 fő