Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849
György és Kara Máté) 740 birkát írtak össze. Pentele ekkor — 1581-ben — 8000 akcse adót fizetett török földesurának. Ez az adóösszeg a következőképpen oszlott meg: 36 kapu után (házadó) 1800 akcse 200 kile búza után (tized) 2800 " 50 kile kétszeres után (tized) 400 100 pint must után (tized) 400 " lencse-, borsótized 50 " méhkastized 100 " báránytized (40 db) 800 " lentized 50 " fa- és szénadó 1000 " mészárszékadó 300 " sertésadó 150 " széna ára 50 " 4 Pentele lakossága a tizenötéves háború viharaiban pusztult el vagy széledt szét, mint a Fejér megyei, de különösen a környékbeli, korábban igen népes falvak (pl. Előszállás, Karácsonyszállás, Venyim) többsége'', s csak jónéhány évtized múlva települt meg ismét új lakosokkal, körülbelül 1620—1630 körül. Erre közvetlen, s egykorú forrásokból származó adatok nem maradtak fenn, csak néhány évtizeddel későbbi határjárások vallomásaiból lehet következtetni arra, hogy ekkor telepedtek le ide rác lakosok, mint igen sok Fejér megyei, főként Duna menti helységbe is (Almás, Adony, Ercsi, Érd, Venyim, Cikola, Szabolcs stb.) 11 . A régi, magyar családok nem tértek vissza. 1630-ban már egészen biztosan lakott helység volt Pentele, mert ebben az évben panaszkodott Hasán budai beglerbég Eszterházy Miklós nádornak, hogy Pentelénél egy Dombai nevű rabló megtámadta és kifosztotta a kanizsai pasa egyik emberét, szolgáját pedig megölte.' Dombai nevét a pentelei határban egy dűlőnév őrizte meg: az óállomás környékét még máig is Dombai-dűlőnek nevezik. S lehetséges, hogy ebből az időszakból maradt fenn a Kozider (= Kecskelegelő) határrész elnevezés is. A falu újratelepülésével (vagy újratelepítésével) egy időben, vagy nem sokkal utóbb a mai rác templom dombján a törökök palánkvárat építettek. Evlia Cselebi XVII. századi török világutazó útleírásában ugyan azt állította, hogy a pentelei palánkot még Szapolyai János építtette, 1529-ben a törökök felégették, de Buda elfoglalása után (1541) Szülejmán szultán ismét felépíttette. Erre azonban semmi bizonyíték nincs. Ha már a XVI. században állott volna a palánkvár, lehetetlen, hogy valami írásos nyomát ne találnánk. 8 1661-ben a német csapatok a pentelei török palánkvárat felégették, s 1662-ben kezdett hozzá Iszmail pasa, budai vezir, az újjáépítéséhez. „Először egy fejedelmi dsámit építtetett, — írja Evlia Cselebi 1663-ban — úgy hogy a Duna mentében lévő palánkokban ilyen királyiasan fényes építkezésű szép dsámi nincs. A Duna folyó partján, egy magas dombon fekvő négyszögletű, új építkezésű vár ez, sorompó kerítéssel és mély árokkal, keleti része a Duna folyóra néz, nyugati része pedig kivágott földárok. Benne a házak és a hadiszertárak még nem voltak készen. Mintegy 300 katonája, parancsnoka és budai kuli szerdárja van, akik szolgálatban voltak. Külvárosa előbb elkészült, száz deszkatetejű ház,
