Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Hetényi István: Adatok Dunaújváros ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak működéséhez
Nagyarányú forgalomemelkedésére jellemző, hogy az 1966-ban elért 11 millió 689 ezer forintos bevétellel szemben 1970-ben a bevétel 20 millió 500 ezer forintra emelkedett. Az ipar fejlettségének színvonalát az egy lakosra jutó, iparban előállított nemzeti jövedelem és több, az ipari termeléssel összefüggő mutatószám (pl. egy lakosra jutó állóeszköz, egy főre eső termelés értéke stb.) határozzák meg. Ezek a mutatók a nemzeti jövedelem alakulásával szoros kapcsolatban vannak. Fejér megye az iparilag fejlett megyék közé tartozik. A fővárost is figyelembe véve, országosan az 5. helyen áll, csupán Komárom, Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyék előzik meg. Jellemző a megye iparára a nagyméretű területi koncentráció, amely elsősorban Dunaújvárosra és Székesfehérvárra terjed ki. Az iparban foglalkoztatottak 45 %-a Székesfehérvárott, 35 %-a Dunaújvárosban dolgozik. Az állóeszközök bruttó értékének mintegy 21 %-a Székesfehérvárra. 67 %-a Dunaújvárosra esik. Tervszerű iparfejlesztés eredményeképpen lett a legutóbbi 25 év alatt az elmaradott, agrár jellegű Fejér megyéből fejlett iparral rendelkező megye. Hasonlóan az országoshoz, az ipar fejlődése extenzív jellegű volt a megyében is, vagyis a növekedésben elsődleges szerepet az új munkahelyek létesítése, a foglalkoztatottak számának gyors növekedése játszotta. A termelőerők volumenének az országosnál nagyobb mérvű növekedése a termelés felfutását eredményezte. Ez tette lehetővé, hogy a Dunaújvárosban előállított termékek részaránya az országos termelésen belül évről évre számottevően emelkedett. Ennek népgazdasági jelentősége a szocializmus szempontjából rendkívül nagy. A gazdaságirányítás új rendszerének 1968. január 1-ével történt bevezetésétől kezdve előtérbe került a gazdasági vezetés területén az intenzív jelleg, azaz a hatékonyság fokozására, a nagyobb termelékenységre és jövedelmezőségre irányuló törekvés. Ilyen vonatkozásban is jelentős fejlődés mutatkozott mind a minisztériumi, mind a tanácsi vállalatoknál. A gazdasági szabályozók hatása kedvező irányban érvényesült, fokozódott a gazdálkodás tervszerűsége, jövedelmezősége. Dunaújváros fejlődésének távlatai az ötödik ötéves terv keretében bontakoznak ki. A városnak, mint ipari bázisnak a vonzása továbbra is érvényesülni fog. A további fejlődés az ipar jelenlegi bázisára épül, a középtávú terv a vertikalitás és koncentráció fokozását tekinti átfogó célkitűzésnek. A városfejlesztés egyik legfontosabb, meghatározó tényezője a tanácsi fejlesztési alap. Bevételei 1970-ben meghaladták a 224 millió forintot. Az itt rendelkezésre álló pénzalap az 1968. évinek 2,6-szeresére növekedett. A fejlesztési alap kiadása az 1968. évi 50 millió forintról több mint 202 millió forintra emelkedtek. Az 1970. évi népszámláláskor Dunaújváros a legdinamikusabban fejlődő magyar város volt. A fejlődésnek ez az üteme tovább tart.
