Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Hetényi István: Adatok Dunaújváros ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak működéséhez

mellett a Magyar Gyárépítési Vállalat kezdte meg 1950 májusában. A kombinát megvalósítása a hozzá tartozó város építésével kezdődött. Az ötvenes években a vasmű igazgatóságán belül önálló városépítési osztály működött. A város építését jelenleg a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat végzi. Jogelődje a Pentelén dolgozó Magyar Gyárépítő N. V., továbbá a 26. sz. és a 33. sz. trösztökből alakult 26. sz. Építőipari Tröszt volt. A vállalat feladata a kormány által kiemelt nagyberuházások és a telepszerű lakásépítkezések kivitelezése. A városba telepített építőipari vállalat 18 ezer korszerű, összkomfortos lakást épített. Ezek közül a legtöbb — 12 400 — Dunaújvárosban épült. Százhalombattán a vállalat 1 400, Budapesten, Mohácson. Inotán és más területeken 4 200 lakást épített. Az ipari nagyberuházások egész sorát kivitelezte a vállalat. Ezek közül a legjelentősebbek: Dunaújvárosban: Dunai Vasmű létesítményei, szalmacellulóz- és papírgyár, épületelemgyár, járulékos és kapcsolódó beruházások a város területén ; Százhalombattán: Dunai Hőerőmű, Dunai Kőolajipari Vállalat létesítményei; Pécsett: hőerőmű; Beremenden: cement- és mészmű: Mohácson: farostlemezgyár; Budapesten: Intransmas székház, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédő telepe. Az építőipari dolgozók, különösen a városépítés kezdeti időszakában, rendkívül nehéz körülmények között végezték munkájukat. Ennek az időszaknak emlékeit, a radari és délivárosi barakktábort, elmosta az idő, mint ahogyan a hajdani nagynevű brigádokra is lassan már csak az öreg dunaújvárosiak emlékeznek. A kubikosokat, kordélyosokat nagyteljesítményű földgépek váltották fel. A gyorsfalazásra, amely a hagyományos építkezésen igen nagy fejlődést jelentett, az úttörőjéről, Makszimenkoról elnevezett köz emlékeztet. Egész sor építési technológia — középblokk, öntött ház, nagypanel — bevezetése Dunaújvárosban történt. Itt létesült az ország első házgyára is 1961-ben. Ezek a tényezők, az építési terület domborzati és talajtani adottságai, valamint az anyagi lehetőségek realizálódtak a mozgalmas, változatos városképben. Sokak véleménye szerint Dunaújváros alkalmas arra, hogy falai között járva, a legutóbbi három évtized építészeti stílusválozásait, építőipari technológiai fejlődését egy helyen lehessen szemlélni, tanulmányozni, akár vitatni is. Egyet azonban nem lehet vitatni: az odaadást, lelkesedést, amely a tervezők nemes szándékai és elgondolásai alapján az építők munkájával ezt a várost létrehozta és építi tovább.