Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban

Az első per a pentelei szigetért Veszedelmes szomszédjuk támadt Szigetfői Miklós fiainak, Almási Pálnak, Jánosnak és Kakuknak. Szomszédságukban, a Duna bal partján az uralkodóház változásával felemelkedő új ember, Becsei Imre szerzi egyre-másra birtokait.

07 Először 1320-ban Szalki Miklós adja el Petlendet, a birtokával, Szalkkal, és mások Dág, valamint Lovász (később: Szentmárton, az ott épült Szent Márton templomról), nemkülönben Beledülése birtokával szomszédos örökölt földjét Becseinek.

68 Négy év múltán Mihály fia, Dés a Petlenddel határos Beledülése birtoka és egy dunai szigete lesz Becsei Imréé/'

9 aki — mint később megtudjuk — Petlend megvásárlása után I. Károly királlyal magának ajándékoztatta a pentelei szigetet is.

7

" Az Almásiak a jogtalan adományozás miatt a nádorhoz, Druget Jánoshoz fordultak. A nádor megidéztette a feleket, sőt — amit csaknem három emberöltővel korábban Miklós alországbíró még nem tehetett meg — okleveles bizonyítást rendelt el annak kivizsgálására, hogy kié Pentelemonostora. Az országot járó, éppen Csanádon ítélkező nádornak az Almásiakkal szemben Becsei Imre az előbb említett I. Károly király-féle adománylevelet mutatta be. Az adománylevél azóta elpusztult, lehetséges keltét csak a nádor leírása alapján tudjuk megadni. A nádor szerint I. Károly király oklevelét a király hiteles átírásában, új pecsétjével megerősítve mutatta be Becsei Imre. Az átírásban levő korábbi oklevél a király régebbi pecsétjével volt megpecsételve. Tudjuk, hogy I. Károly király az első pecsétjét 1301—1323 között használta.

71 Tehát az adománylevél 1323. előtt kelt, és valószínűleg azután, hogy Becsei megszerezte a pentelei szigettel határos Petlendet (1320). Becsei Imre azt állította a nádor előtt, hogy az adománylevélben szereplő Pentelemonostor nem azonos az Almásiak pentelei egyházával, míg az Almásiak magukénak vallották azt. Mivel a nádornak a vitatott birtokról nem állt a rendelkezésére semmiféle bizonyíték, ezért először a budai, majd később a székesfehérvári káptalant kérte fel arra, hogy az Almásiak útmutatása alapján járják be Pentele birtok határát, és ha a határbejárás során valakit jogsérelem ér, azt idézzék meg elé, ha Becsei Imre tiltakoznék Pentelemonostor határainak bejárásakor, akkor a vitatott részt felmérve jelentsék neki.

72 A székesfehérvári káptalan eljárt a nádor emberével együtt az ügyben. Bejárták Pentelemonostor keleti határát, a veszprémvölgyi apácák Szigetfő birtokától kezdve a székesfehérvári káptalan Sold birtokáig, a legészakibb ponttól a legdélibb pontig. Mivel a határjárás során senki sem tiltakozott, így az Almásiakat beiktatták Pentelemonostor és a hozzátartozó két halászóhely, vagyis tanya és egy, a nemzetségi ősükről nevezett halászóhely, Gáborjántanyája birtokába.

73 A perrel függ össze az is, hogy a II. Gábor-ág egyik tagja, II. Gábor fia, Gebő mester, bolondóci alvárnagy sietve hiteles másolatot készíttetett a királyi udvarban IV. László király 1277-es okleveléről, amelylyel a Zsadány nembeliek, őseik visszakapták Pentelemonostort, hiszen per