Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Hetényi István: Adatok Dunaújváros ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak működéséhez

Hetényi István: ADATOK DUNAÚJVÁROS IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATAINAK MŰKÖDÉSÉHEZ A szocialista állam alapvető, elsődleges feladata, hogy biztosítsa a politikai hatalom bázisát, és gondoskodjon a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséről. Az ehhez szükséges anyagi előfeltételeket a népgazdaság termelő ágazataiban dolgozók teremtik meg. Ezért elsősorban az ipar helyzetének, fejlődésének meghatározó szerepe van. Fokozott mértékben áll ez Dunaújvárosra. Első szocialista városunk negyedszázados története ugyanis alkalmas arra, hogy hazánk iparának fejlődésén belül egy városra kivetítve vizsgálhassuk az ipar növekedésének ütemét, tendenciáját, arányainak változását, és azt a gyors ütemű társadalmi mozgást, amelynek nyomán egy mezőgazdasági faluból fejlett iparral rendelkező város lett. Mindezeket a statisztika számadatai segítségével szándékozzuk jellemezni. Tesszük ezt abból a meggondolásból, hogy egy várost, annak társadalmi, gazdasági életét bizonyos mértékig lehet jellemezni számadatok nélkül is, a társadalmi, gazdasági viszonyok alapos megismerése azonban számadatok nélkül lehetetlen. Dunaújváros fejlődésének első 25 évére vonatkozó adatok összegyűjtése a jelenben is igen sok gondot okoz, a jövőben pedig egyre nehezebben megoldható feladatot jelentene. Pedig — távlatokban gondolkozva — ez az első negyedszázad képezi azt a bázist, amelyhez viszonyítani, dialektikusan tanulmányozni lehet és kell a jövőben a társadalmi, gazdasági élet jelenségeit, folyamatait. Kormányhatározat szabja meg azokat az irányelveket, szempontokat, amelyek meghatározzák a városok közigazgatási szerepkörét. A munkásvárosok közé sorolható Dunaújváros a jövőben részleges felsőfokú központ szerepkörét tölti be. A moszkvai GIPROMEZ kohászati tervező iroda és a budapesti városépítési Tervező Iroda N. V. tervei alapján épülő vasmű és város kezdettől fogva az érdeklődés előterében állt. Az 1950—54-es években Fejér megye az prszág többi megyéjéhez képest aránytalanul nagy mértékben részesült a beruházásokból, amelyek főként az ipar fejlesztésére irányultak. Ezenbelül a legnagyobb összeget a Dunai Vasmű és a hozzá tartozó város építésére fordították. Különösen az ötvenes évek elején voltak, akik erősen vitatták a nagyarányú építkezések szükségességét és az építés alatt álló kombinát népgazdaságban betöltendő szerepét. A város fejlődése a legutóbbi másfél év-