Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

agrárszegénységből verbuválódtak. A Dunavidéki Rt. malmában 22 munkást alkalmaztak. A szakiparosok: 7 kőműves, 8 ács, 9 bognár, 6 bádogos, 7 asztalos, 1 szobafestő, azután a szövetkezetek: Halászszövetkezet, Hangya Termelő és Értékesítő Szövetkezet, a Népi Termelő Szövetkezet, a Földművesszövetkezet, majd a Duna-parton nyitott kavicsbánya csak ideiglenesen tudtak foglalkozást nyújtani, és az itt alkalmazott munkások száma alig haladta meg a 150 főt.

20

'

1 A földművesszövetkezet 1945-ben alakult, de tőke hiányában nem működött. Első nagyobb üzletét 1946 decemberében kötötte, amikor az 1944ben termelt Sigray-féle kenderkórót — melyet a földigénylő bizottság neki juttatott — eladta, melyért ötezer forintot kapott. Ezzel az összeggel alapozták meg a szövetkezet későbbi üzleti tevékenységét.

20

'' A Népi Termelő Szövetkezet is 1945 nyarán jött létre. Célja az volt, hogy a mezőgazdasági árukat ipari termékekre cserélje, és azt a lakosságnak átadja. Tevékenysége azonban a korlátozott gazdasági intézkedések miatt nehezen bontakozott ki, s amikor annak lehetőségei megnyíltak, arra már az üzleti tevékenységet a már ismert kereskedelmi egységek bonyolították le, s a szövetkezet meg is szűnt.

200 A Halász Szövetkezet 1945. november 14-én alakult. A szövetkezet a felszerelést — köztük a nagyhálót is — Molnár Mihály korábbi halászbérlőtől vette át, amely magántulajdon volt.

207 A politikai élet kibontakozása a politikai pártok létrejöttével indult. Jeleztük, hogy a kommunisták már március 10-én 14 fővel létrehozták szervezetüket. A párt élére Pattantyús Sándort állították. A Nemzeti Bizottság április közepén jött létre. Ekkor ennek elnöki tisztségét ugyancsak Pattantyús Sándor töltötte be.

208 A demokratikus átalakítás munkájában kimagasló szerepet töltött be a Nemzeti Bizottság. Javaslatukra községi igazoló bizottságot szerveztek, amelybe az MKP helyi szervezetén kívül a szociáldemokraták, parasztpártiak és a Kisgazdapárt küldött tagokat. Az SZDP helyi szervezetének titkára, Goldenberg Béla javaslatára igazolási eljárás alá vontak minden állami, törvényhatósági, községi alkalmazottat, azután a társadalmi egyesületek vezetőségi tagjait.

2(19 Az igazoló bizottság szorosan együttműködött a helyi rendőrséggel is.

2/0 Javaslatukra hamarosan 12 egyént helyeztek felügyelet alá. A volt közigazgatási vezetőt pedig állásvesztésre ítélték.

2

'

1 Igazolás alá vonták az iparengedéllyel rendelkezőket is.

2

'

2 A politikai élet május közepén már mozgalmassá vált. Május 26-án kiegészítették a Nemzeti Bizottságot. Közben létrejött a Polgári Demokratikus Párt helyi szervezete, melynek tagjai is irányító szerepet kértek maguknak. Ekkor 15 tagú lett a Nemzeti Bizottság, és új elnököt választottak, a parasztpárti Morvái Péter személyében.

2

'

3 Az új bizottság szabálytalanságokat állapított meg a földreform területén. A főispán ennek kivizsgálásával meg is bízta a Nemzeti Bizottságot.

274 Ennek megtörténte után a reform munkálatai meggyorsultak. A Nemzeti Bizottság a demokratikus szervezetek újjáéledését, illetve alakulását támogatta. 1945. április 22-én létre jött a MADISZ, melynek tisztikara — Somorácz Imre elnök, Horváth József alelnök, Kollár Katalin titkár, Papp Ferenc jegyző, Simon Gyula és Molnár Ágnes propagandisták, Tóth Márton szervező — nagy aktivitással vetette be magát a munkába. Egymást érték a MADISZ-rendezvények, melyek politikai, kulturális és szórakoztató témákkal voltak kapcsolatban.

2

''' A MADISZ mellett még működtek a vallásos ifjúsági egyesületek, a